Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

szonyítva 1928-ban 10% megélhetését jelentette a föld, 1951-ben pedig a földművesek aránya nem érte el a lakosság 3%-át.

180 A mezó'gazdaság struktúrájának átalakulását jól érzékelteti a reform, ill. a földosztás utáni állapot. Az egyes birtoknagyságcsoportokat az egyéni gazdaságok számával és a gazdaságok kategóriánkénti területével az 1935-ös és az 1949-es állapotnak megfelelően tudtuk összehasonlítani. Gazdasá, *ok száma Birtoknagyság A gazdasá gok összes (kat. holdban) területe (kh-ban) 1935 1949 1935 1949 1935 1949 3 348 2 083 0-1 0-1 805 1923 1-5 1-5 8 525 7107 138 347 5-10 5-10 1589 2 443 76 192 10-20 10-20 1967 2 016 39 36 20-50 25 felett 15 50 felett 27 236 27 661 A táblázatból inkább az egyes birtokkategóriákhoz tartozó gazdaságok száma, mint azok összes területe érdemel figyelmet. 1935ben a gazdaságok több, mint fele 1 kh alatti területű volt, s 17%-uk nem haladta meg az 5 kh-as nagyságot. S bár az 1945. évi földreform kimondta, hogy „egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb, mint amelyet egy földművelő család a maga erejéből meg tud művelni, tehát 15 kh szántó és rét, vagy 3 kh kert és szőlő", ezt Miskolcon nem lehetett megvalósítani. Annyit azonban elértek, hogy az 1 kh alatti gazdaságok számát jelentősen lehetett csökkenteni, az 1-10 kh-as birtokok számát viszont jelentősen növelni. 1949ben a 25 kh-as birtok már a legtöbb volt, mi adható, 25 hold felett alig találunk gazdaságot. 1935-ben a 50 kh feletti birtokok között még találtunk 500-1000 holdas nagybirtokot is. 1949-ben a 36 db 25 kh-on felüli birtok között mindössze egy volt olyan, amely az összes terület 50%-át tette ki. Az átalakított birtokszerkezet megszüntette a korábbi szélsőségeket, létrehozta a kis- és középbirtokok meghatá180 1949. évi népszámlálás 6. köt. Bp. 1951. 268-269 p. B.-A.-Z. megyei statisztikai adatai 1956. Miskolc, 1957. 165-308. p.