Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

rozó csoportját. Ezeket alakítják át a termelőszövetkezeti csoportok, majd a termelőszövetkezetek, amelyek a közepes magántulajdonból nagy kiterjedésű közösségi tulajdont hoznak létre, amelynek a formája is állami gazdaság lesz. A XX. század 20-as éveitől átalakuló agráriurnnak szakmai és érdekvédelmi szervezeteként - az iparosok és a kereskedők társadalmához hasonlóan - alakították meg a Magyar Mezőgazdasági Kamarákat. Ennek előzménye 1918 májusáig nyúlik vissza, amikor is a helyi sajtó arról adott hírt, hogy „Miskolc is mezőgazdasági kamarai székhely lesz, itt állítják fel az ország tizennyolc kamaráinak egyikét. ...A miskolci kamara körzetéhez tartozik Miskolc törvényhatósági joggal felruházott városon kívül egész Borsod, Heves, Nógrád, Zólyom és Turóc vármegyék területe, e vármegyék huszonöt járása és hat rendezett tanácsú városa. A miskolci kamarának összesen nyolcvan tagja lesz, amelyek közül Miskolc öt, Borsodmegye tizenöt, Hevesmegye huszonkettő, Nógrádmegye huszonhárom, Zólyommegye tizenegy és Turóczmegye négy tagot választhatnak." A készülő javaslat a háború alakulása miatt nem került a parlament elé, de néhány elgondolás a későbbi évek során visszatért. Ilyen volt a mezőgazdasági szakoktatás és a gazdasági népoktatás vidéki kialakítása, telepek, kertészetek, mintaiskolák létrehozása.

181 A Kamara irányítása alá tartoztak volna a gazdasági egyesületek, a gazdakörök, a mezőgazdasági munkakörök és szakegyesületek.

182 Már Miskolcon a földosztás után vetődött fel a „szakoktatási gyakorlóterület" kialakításának szükségessége. A Soltész Nagy Kálmán u. 2. sz. alatt már az 1930as évektől működött a „téli gazdasági iskola és mezőgazdasági szaktanácsadó állomás", amelynek nem volt megfelelő gyakorlóterülete. Erre a célra hat földbirtokból igényelt a város polgármestere. A városnak a Sajón túl volt egy 50 kh-as területe, de az távol volt az iskolától, így a közelebb eső, 100-300 holdas területek közül kértek egyet. B.-A.-Z. m. Lt. XXL 503/a. 2557/1947. Legkorábban a Miskolci Mezőgazdák Társas Egyesülete alakult meg, 1897-ben. 1909-ben fogalmazta meg működésének szabályait a Miskolci Közlegeltetési Csoport, majd 1912-ben a Miskolci Közbirtokosság. 1915-ben a Veresbugyiknak nevezett dűlőrészben, a Szentpéteri kapu nyugati oldalán szerveződött meg a zöldségtermelő telep. 1916-tól a vasgyári kiskerttulajdonosok léptek szövetségbe, „Közhasznú Kiskert Egyesület Miskolc-Diósgyőr Vasgyár" elnevezéssel. 1920-1928 között öt városi és megyei, vagy szakmai alapon szerveződő vadásztársaság, 1927-ben megyei „Agarász Egylet" alakult, de 1925-től