Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

személyről szóló véghatározat 55-60 kh területet érintett, s ennek nagyobb része volt szántó, kisebb része kert, szőlő és házhely. 1943ban - szintén alispáni rendeletre - leltárba vették a zsidó ingatlanok felszerelési tárgyait is. Ezek közül kevés került a levéltárba, így nagyságrendjüket, az ingatlanok gépesítettségét nem ismerjük. Valószínű „típus-jegyzőkönyv"-ek készültek az alábbi példa szerint. „Készült Miskolcon, 1943. október hó 4-én a városi gazdasági ügyosztályban Schwarcz Bernát Miskolc határában levő (föld) bérletének leltáráról. Miskolc város határában a Csatos tanyán lévő 25 kat. hold kiterjedésű szántóföldjén az alant felsorolt élő és holt felszerelések vannak: (A 25 k. hold szántó, szőlő, gyümölcsös és rétből áll.) 1 drb. vetőgép, 1 drb. trior, 1 drb. rosta, 1 drb. eke, 1 drb. höndörgő, 1 drb. szekér, 1 pár ló. Dátum, aláírások (sk.): haszonbérlő, jegyzőkönyv-író, a gazdasági ügyosztály előadója."

177 Az 1920. évi földreformnak, a második zsidótörvény 1939-1943 közötti végrehajtásának, ill. az 1945. évi földosztásnak ezek voltak az általános jellemzői, amelyek magyarázzák a statisztikai adatok egyenetlenségét, sok esetben átláthatatlanságát. A továbbiakban Miskolc és a szomszédos, Nagy-Miskolcot alkotó települések összes területének, ezen belül az egyes művelési ágak területének változásait tekintjük át, amely az arányváltozásokon keresztül érzékelteti a művelés jellegének változásait, másrészt a város terjeszkedése során igénybe vett, beépített területek növekedéseit. 177 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 4047/B. 14. doboz.