Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Miskolc (Diósgyőr, Hámor, Görömböly, Hejőcsaba, Szirma) határának változásai és művelési ágak szerinti tagoltsága, arányai A monográfia korábbi kötetében Csiki Tamás Miskolc határhasználatát és művelési ágak szerinti megoszlását 1912-ig követte nyomon. A város teljes határa ekkor 9 280 kh volt. Ennek valamivel több, mint 50%-a volt a gabona és takarmányfélék termesztésére alkalmas szántóföld. A kertkultúra 617 kh-at, a rét 1284 kh-at, a legelő pedig 1200 kh-at foglalt el. A szőlőkultúra szinte megszűnőben volt, hiszen az 1800-as évek elejéhez viszonyítva egyhatod területre szűkült, s 1912-ben 261 kh-on foglalkoztak vele a város dombjain. Az erdő minimális volt, a 30 kh terület a teljes határ 1%-át sem érte el. A művelés alól kivont terület (amely magába foglalta a beépített részeket, utcákat, patakmedreket stb.) meghaladta az ezer kh-at (1117 kh) az összes terület 12,1 %-a volt.

178 178 CSIKI T. 2003. 318. p.