Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

építése", pontosabban a Nagy-Miskolc koncepció megvalósítása érdekében. Az 1920-1930 között beépült részek ma a város kertes családi házas övezetét jelentik.

165 A telekérték kifizetésének módjára az 1928. évi XLI. tc. adott választ, amely egyben a földreform befejezését jelentette. Az eladók ugyanis eddig nem kapták meg, a vásárlók pedig nem fizették ki a megváltási vagy vételárat a változó pénzügyi viszonyok miatt, amelyek csak az 1920-as évek végére mutattak a stabilizáció irányába. „Már hét éve tartott a földreform lebonyolítása, amikor a piaci viszonyok javulása következtében a kormány elérkezettnek látta az időt a reform pénzügyi kérdéseinek rendezésére. ...A földreform befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928. évi XLI. törvénycikk és az 1300/1929. M.E. rendelet kimondja, hogy a megváltást szenvedők és a földhöz juttatottak között fennálló közvetlen jogviszony megszűnik. A két fél közé a törvény külön szervet iktatott: a «Földbirtokrendezes Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezed-ét, amelynek feladata lett egyrészt a földbirtokosok kártalanítása, másrészt a földhöz juttatottak tartozásainak behajtása. ...Az 1928. évi törvény az ármegállapítást egységes alapra, nevezetesen a földadó-kataszteri tiszta jövedelem alapjára helyezte akként, hogy a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után a birtokost 60 pengő kártalanítás illeti meg a megváltott ingatlanok után."

166 Az 1945. évi VI. tc. a földreformról 1945. március 18-án lépett hatályba, s 1948 elején zárult. Ez a záródátum Miskolc esetében 1948. február 25-e, amikor is a Borsodvármegyei Földhivatal megkapta az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) Nagymiskolci Csoportja megalakulásának jegyzőkönyvét.

167 A meghirdetett földosztás célja a nagybirtokrendszer végleges felszámolása, s minél több föld nélküli, vagy kevés földön élő gazda földhöz juttatása volt. Borsod megyében a végrehajtásról pontos kimutatás készült, Miskolc esetében viszont hasonlóval nem rendelkezünk. A megyében megállapítható, hogy az 1920-as földreformhoz képest kétszer annyian jutottak birtokhoz, s ezek átalagos nagysága ötszöröse volt a negyedszázaddal korábbinak. Miskolc esetében kü165 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 926. 166 PESTOVICS J. 2000. 17. p. '67 PESTOVICS J. 2000. 303. p.