Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

ban összeírás készült a földbérletekről, az egyházak ingatlanairól, de a város, az államkincstár birtokairól, vagyonáról is. Ez összekapcsolódott az agrárium (korábbiaktól eltérő) szövetkezetesítésével, s a város szabad földterületeinek teljes kihasználásával, amely NagyMiskolc területén négy ún. hegyközség megalapításához vezetett.

157 A trianoni új országhatáron belül óriási mértékűvé duzzadt az agrár-mimkanélküliség. Ennek valamilyen (minimális) szintű kezeléséhez is, nagy kiterjedésű, felosztható földbirtokokra volt szükség. A magyarországi földbirtokosok önkéntes földfelajánlása, vagy azok megváltása látszott az egyetlen célszerű útnak. Erre az elképzelésre épült Nagyatádi-Szabó István agrárprogramja, amelynek előkészítője Rubinek Gyula (1865-1922), az OMGE igazgatója volt.

158 A földreform elhúzódott, az Országos Földrendező Bíróság még 1928-ban is hozott ítéletet Miskolcon.

159 A több, mint fél évtized alatt 1,3 millió kat. hold terület került új tulajdonba három fő szempont érvényesítése eredményeként.

160 A Nagyatádi-földreform következtében Miskolcon 865 házhelyet osztottak ki összesen 178 kh. területen, míg 11-en jutottak jelképes földterülethez, hiszen a város határában 8 kh-at osztottak ki számukra.

161 A földreform Miskolc és Diósgyőr határán (a Győri kapu és Újdiósgyőr között) a régi honvéd-gyakorlóteret, a régi téglagyár területét, a Szinva és a Győri kapui országút közötti területen Fried Mór, Guttmann Jenő és Bódogh Albert korábban eladásra szánt földbirtokait érintette. A szakértői megállapítás szerint „ez a terület a város legszegényebb külvárosának beépítetlen nyúlványa, amely teljesen kiesik a fejlődés vonalából. .. .mint Miskolctól távol eső területre a miskolciak nem is jelentkeztek, ezért a földbirtokrendező bíis? B.-A.-Z. m. Lt. IX. 251. 1-3. doboz. 158 OMGE = Országos Magyar Gazdasági Egyesület. A földbirtokosok érdekképviseleti szervezete, amely 1945-ben a földreform után szétesett. BÁN P. (szerk.) 1989. II. köt. 77-78. p. és Rubinek Gyulához ld. BÖLÖNY J. 1992. 379. p. 159 PESTOVICS J. 2000. 1. köt. 205-220. p. 1

60 Tanítók, jegyzők, vitézek, lelkészek kaphattak kisebb háztelkeket, a földek másik része kishaszonbérletbe került, míg a harmadik 400 D-öles háztelkekre,vagy 1,5 kh-as szántókra volt felosztható. Vö. KAPOSI Z. 2002. 2828-283. p. 161 Borsod megyében 9503 volt a földhöz juttatottak száma, s 16 303 kat. hold. szántóterületen osztoztak. Házhelyhez 6763 igénylő jutott, s telkeik nagysága összesen 1386 kh-at tett ki. Vö.: PESTOVICS J. 2000.18. p.