Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

törlesztette felépítésével a város. Az építés igénye már 1913-ban elhangzott a városi közgyűlés ülésén. 1918-ban a Magyar Királyi Postaházak Felügyelőségi mérnöke, Reischl Gusztáv elkészítette az épület terveit. Az építési telket (közel 600 négyszögöl területet) azonban csak 1935-ben, öt ház és házhely szanálásával tudta biztosítani a város.

155 1936-ban Reischl Gusztáv terveit Árva Pál építész valósította meg, de Valder (Välder) Gyula homlokzati kiképzésével.

156 Az épület 1937-1944 novembere között maradéktalanul betöltötte funkcióját, hiszen a legújabb technológiával helyet adott a telefonközpontnak is. A háború utáni átalakulási folyamatban 1945-től (Kassa határon kívül kerülésével) ismét postaigazgatósági kirendeltség, majd 1947-től (a második világháborút lezáró párizsi békeszerződéstől) postaigazgatóság lett. Bár 1949-ben a debreceni postaigazgatóság területéhez sorolták, ez rövid ideig tartott, hiszen mint nagyipari központ 1950 szeptemberétől újra postaigazgatósági központ lett. MEZŐGAZDASÁG (NÖVÉNYTERMESZTÉS, KERTKULTÚRA ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS) Az agrárrendszer szerkezeti változása A XX. század első felében az egyébként is szűk művelhető határral rendelkező város szántóföldi gazdálkodását, állattartását, egyáltalán mezőgazdasági életének szerkezetét három törvény az országos átlagnál is mélyebben alakította át. Az 1920. évi XXXVI. tc. a Nagyatádi-féle földreformként vált ismertté. A második világháború utáni agrárpolitika ennek a hiányosságait is igyekezett „korrigálni" az 1945-ös földreformmal, amely még a tavaszi munkák zömét megelőzve, március 18-án lépett hatályba. (Ez volt az 1945. évi VI. tc. a földreformról.) A két törvény közötti időszak agrárrendszerét még jobban összetördelték a zsidótörvények. Az 1939. évi IV. tc. 16. paragrafusa azt a célt szolgálta, hogy a zsidóság engedély nélkül ne adhasson el, és-főleg ne vásárolhasson (bérelhessen) földbirtokot. A törvény 1942-ben megjelent végrehajtási utasítása az 5 kh-nál kisebb tulajdonosokat is birtokaik (ingatlanjaik) átadására kötelezte. 1946155 DOBROSSY I. 2002.121-124. p. 156 KAMODY M. 1990. 128. p.