Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ván „...várni kell még tisztázódik a helyzet, hogy nem jönnek-e vissza a csehek".

61 1919 június folyamán a Vörös Hadsereg megtisztította a csehektől Borsod megye egész területét. Kenderes Pál Miskolcra érkezése titán - kezdetben Hirossik iniciatíváinak megfelelően - nagy energiával kezdett hozzá a tanácsrendszer helyi hatalmi és igazgatási szerveinek újjászervezéséhez és a felszabadított területeken a proletárdiktatúra hatalmának megszilárdításához. Az első lépés a Vörös Őrség átszervezése volt. „Vörös Őrség" elnevezés alatt az egykori rendőri, csendőrségi és határrendőrségi alakulatokat értették.

62 1919. május 2-a előtt a régi városi karhatalmi szervezetet egyszerűen átkeresztelték Vörös Őrséggé, és még a régi rendőrségi vezetők is többnyire helyükön maradtak. 1919 júniusában a VI. vörösőrkerület parancsnokságát - ehhez tartozott Miskolc is - Molnár Dániel vasmunkás vette át Rimóczy Józseftől. Változásokra került sor június végén a miskolci sajtó irányításával kapcsolatosan is. A Forradalmi Kormányzótanács rendelete értelmében június 23-tól kezdve minden lapot a Szocialista-kommiinista Munkások Magyarországi Pártja vett át. A Miskolci Napló 23-án már Miskolci Munkás címen jelent meg. A párt végrehajtó bizottsága június 25-én pártsajtó szakbizottságot választott, tagjai lettek Reisinger Ferenc, Schwarcz Árpád és Kállai Géza.

63 A Miskolci Mimkás szerkesztőjévé Szakasits Antalt nevezték ki, Fehér Ödönt, a lap korábbi főszerkesztőjét „szabadságolták". A Kormányzótanács megbízásából Miskolcra érkezett Sipos Iván, a Kormányzótanács sajtóosztályának előadója, Gyomai Imre, a Vörös Újság és Székely János, a Népszava munkatársa, hogy a miskolci sajtó irányítását „biztosítsák". A gazdasági és politikai nehézségek igazán csak a Vörös Hadsereg visszavonulásakor kezdték éreztetni hatásukat. Kun Béla jú61 ERÉNYI M. 1956. 633. p. Hirossik végül is eléri, hogy a Kereskedők és Gazdák Körének helyiségeit lefoglalják. A tömegek felvilágosítása érdekében, ugyancsak Hirossik javaslatára, a főutca (Széchenyi 1. u.) egyik könyvkereskedését pártkönyvkereskedésnek rendezik be. A helyi vezetők azonban csak egy kis mellékutcában akarták ezt megcsinálni. Hirossik javaslatára újból bevezették ugyan a Népszava előfizetését, de a pártszervezet megalakítását az egész végrehajtó bizottság egyhangúlag ellenezte. 62 Miskolci Munkás, 1919. július 2. « Borsodi Emlékek, 1959. 69-73. p.