Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

lius 8-ai látogatásakor a város lakossága még lelkesen ünnepelte a Kormányzótanács vezetőit. Délután két órakor a Tetemvár téren népgyűlést tartottak, amelyen Kim Béla mondott beszédet az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről. 1919 júliusában azonban a katonai helyzet, az országos vezetésen belüli nézeteltérések miatt pedig az általános helyzet egyre romlott. A front közelsége, nagy ipari mimkástömegek, rossz termés a megye északi területem, a parasztság elégedetlensége a rekvirálások és beszolgáltatások miatt, a szegényparasztság elégedetlensége a termelési biztosok túlkapásai és a földosztás elmaradása miatt, a helyi politikai vezető szerveken belüli ellentétek elmélyülése ahhoz vezetett, hogy az intézőbizottság július 12-i ülésén néhányan élesen bírálták a Kenderes-Reisinger-féle vezetést. 1919. augusztus 2-án érkezett meg a távirati értesítés Miskolcra, amelyben tudatták a vármegyei kormányzótanácsi biztossal, hogy a Forradalmi Kormányzótanács lemondott és új kormány vette át a hatalmat. A megyei és városi intézőbizottság augusztus 2-i ülésén elhatározta, hogy a helyén marad, és a város nyugalmát minden körülmények között fenntartja. Augusztus 3-án megszakadt a fővárossal minden összeköttetés, és augusztus 4-én Miskolcot megszállta a román királyi hadsereg. A proletárdiktatúra politikai és katonai összeomlása után Románia - a párizsi békekonferencia tiltakozása ellenére - 1919 augusztusában Magyarország nagy részét megszállta.

64 A románok 1919. augusztus 4-én vonultak be Miskolcra.

65 A megszálló hadsereg katonai parancsnoka azonnal statáriumot hirdetett, betiltotta az összes politikai pártot, szervezetet. Járőrökkel túszokat szedtek. A helyi lapok nem jelenhettek meg, csak a román katonai parancsnokság közleményei. Elrendelték az 1918. október 30-a előtti állapotok visszaállítását a tulajdonviszonyokban, a közigazgatásban. Kinyilvánították, hogy a szocializált üzemeket viszsza kell adni a tulajdonosaiknak. A statáriumot a román hadsereg parancsnoksága szigorúan érvényesítette. Egy diósgyőri vasgyári munkást, aki egyéni elégtételt 64 Vö. BANDHOLTZ, HARRY H. 1993. 65 BOZSIK Sné é. n. 5-15 p. (kéziratban)