Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

letvezetőségének területén megindulhatott a polgári közlekedés, a személy- és áruszállítás. Február végén helyreállt a kapcsolat a fővárossal, vagyis az első személyvonat ekkor futott be Miskolcra. Bár politikatörténeti vetülete van, megemlítendő: a második világháború végét az is jelezte, hogy a Vörös Hadsereg 1945. április 4én „visszaadta" a MÁV-nak a Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely és a Miskolc-Bánréve közötti vasútvonalakat. Ezt másfél hónap múlva követte a MÁV teljes vonalhálózatának saját kézbe vétele Miskolcon és az üzletvezetőség teljes területén.

67 A Magyar Államvasutak jogi státusa 1868-as megalakulásától nyolc évtizeden át nem változott, viszont a miskolci ipari központja 1949-től MÁV Járműjavító Nemzeti Vállalatként működött, s az ennek megfelelő szervezeti kerettel lépett át a XX. század második felébe. A helyiérdekű közlekedésben - Lillafüred felfedezésével és fejlesztésével párhuzamosan - újszerű megoldás volt a Szinvavölgyi Erdei Vasút építkezésének megkezdése 1919 októberében.

68 1920ra a főútvonal 17,7 km-es szakaszán Garadnáig lehetett eljutni. A fővonaltól a Papírgyárnál kiváló szárnyvonal első szakasza 11 km hosszan Mahócáig vezetett, a második szakasz 4 km-en MahócaTaksalápa között, a harmadik pedig Taksalápa-Farkasgödör között épült ki, s szintén 4 km volt. A ládi szárnyvonal - amelynek országos jelentőséget tulajdonítottak - 1921-1922 között épült meg. Ezzel elérték, hogy Budapestről egyetlen átszállással lehetett eljutni Lillafüredre. Lillafüredről 1921-1922 között még egy szárnyvonalat építettek ki 2 km-es nyomvonallal Kerekhegyig. Az 1920as években nagyon hatékony volt a déli Bükk feltárása, a faanyag hasznosítása. 1920-1924 között a Szent Anna templom melletti városi fáskertbe folyamatosan szállították a háztartási és ipari felhasználású rönkfát. A személyszállítás 1924-től segítette a bükki települések lakóinak közlekedését.

69 A SZEV fővonalának al- és felépítményeit Stern Zsigmond és Stern Imre mérnökök tervezték. A műtárgyak közül ma is létezik az alsó-hámori völgyet áthidaló, 3 nyüású, 64 méter hosszú híd, a ® FRISNYÁK Zs. 2001.192. p. 68 A Szinvavölgyi Erdei Vasút = SZEV építésének elsó' megfogalmazását a Reggeli Hírlap, 1919. március 19-ei számában olvassuk. 69 DOBROSSY I. 2005. 86-88. p.