Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

ben a Széchenyi utca meghosszabbítása a Baross Gábor utcáig, s ezen az úton egy vasúti felüljáró építése a Tiszai és a Gömöri pályaudvar közötti szakaszon jelentette az érdemi megoldást.

62 A Gömöri sorompó megszüntetésére a háború miatt nem került sor, de az 1947-1949 közötti első 3 éves terv új beruházásai között szerepélfKszai pályaudvar nemcsak a vasúti személy- és teherszállítás regionális központja volt, hanem a Miskolci Főműhely a város egyik legnagyobb munkahelye is. (Erről, ill. ezzel kapcsolatban az ipartörténeti fejezetrészben részletes adatok találhatók.) Az 1920 és 1930 közötti évtizedben a motoros és a villamos mozdonyok terjedtek el a MÁV vonalain. Miskolcon azonban továbbra is a gőzmozdonyok, személy- és teherkocsik szerelése és javítása adott megélhetést a munkásoknak. Havonta 12-14 javított mozdony, 150-180 személykocsi és tehervagon hagyta el a főműhelyt.

64 Itt készültek azok a személykocsik is, amelyek 1928-tól közlekedtek a Szent Anna templom melletti Fáskert végállomástól Lillafüredig az erdei kisvasúton. A miskolci vasúti közlekedésben 1937 jelenti a két háború közötti időszak legfontosabb dátumát. Ekkor indult el Budapest-Miskolc között az első áramvonalas mozdony, amelynek sebessége elérte a 145 km-t óránként.

65 A pályaudvart, a MÁVlakótelepet, a műhelyt és a fűtőházat is súlyos, bombázások okozta károk érték 1944. júniusa és augusztusa között.

66 Az élet háború utáni megindulásának jele volt, hogy 1944. december 14-én a diósgyőri vasgyárból az iparvágányon megérkezett az első szerelvény a Tiszai pályaudvarra. 1945 januárjában pedig a MÁV miskolci üz62 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1937. 174. szám. A Bajcsy-Zsilinszky Endre utcai felüljáró a selyemréti lakótelep építésével, de már vizsgált korszakunk időhatárán túl oldotta meg a két állomás okozta közlekedési problémát. 63 Végül is az 1976-1980 közötti ötödik 5 éves terv időszaka vezetett a megoldáshoz. 1976-1978 között valósult meg a közúti forgalmat felüljárón vezető híd építése, s a vasúti forgalom maradt úgy, ahogy 1871-ben megnyitották a Miskolc-Fülek közötti vonalat. 64 PÁLI. 1975. 165. p. 65 FRISNYÁK Zs. 2001. 181. p. 66 FRISNYÁK Zs. 2001. 185. p., PÁL I. 1975. 178-182. p. A miskolci Fűtőház 19201944 közötti történetéhez, majd az újjáépítéshez, az 1953-ban átadott fordítókorong, a körfűtőház, a négyszög fűtőház, majd a teherkocsi-javító műhely történetéhez, a vízmű újjáépítéséhez ld. MOHAY L.—BORY E.—FOJTÁN I. 2003. 71-96. p.