Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
döntően fővárosi intézetek bonyolították le, a miskolciak szinte teljes egészében kivonultak ebből az ágazatból.) Kiugróan nagy változást látunk a folyószámlára kihelyezett állomány esetében, ahol a növekedés meghaladja a 350%-ot. (617 ezerről 2 822 ezerre növekszik.) Minden évben enyhe emelkedést mutat a pénzintézetekkel szemben fennálló kihelyezések, valamint a Magyar Nemzeti Bank giroforgalom-összege is. (Előbbi esetben 62 ezerről 439 ezerre, utóbbi esetben 60 ezerről 146 ezerre növekedett.) 1929-re - a mérsékelt fejlődés ellenére is - a magyar vidéki városok besorolásában Miskolc hátrébb szorult. A visszaesés talán még magyarázható azzal, hogy az első világháború után, illetőleg a trianoni döntést követően elég sok miskolci banki érdekeltség került határon túlra, s ezeket a banki szféra még egy évtized elteltével sem tudta feldolgozni. A trianoni Magyarország városai között Miskolc a részvény- és tartaléktőke nagyságát tekintve a negyedik helyen, a betétállománynál az ötödik helyen, a nyereségnél szintén az ötödik helyen állt. A vagyonoldal tekintetében a váltóállománynál a negyedik helyre sorolták, a jelzálogkölcsönnél a hatodik helyen, míg az értékpapíroknál a harmadik helyen sorolták be. 34 A világgazdasági válság nemcsak az iparban és az agrárvilágban teljesedett ki és mélyült el, hanem együtt járt a pénz és a hitel válságával is. 1931. július 17-én Magyarországon hétnapos bankszünetet rendeltek el, hogy az államháztartást és a hitelrendszert megmentsék az összeomlástól. Korlátozták a betét-visszafizetéseket, és kötött devizagazdálkodást vezettek be. A Magyar Nemzeti Bankot felhatalmazták arra, hogy a pengőnek a devizára történő átváltását felfüggessze. Külföldre árut kivinni és behozni csak az MNB igazolásával lehetett. 1931-ben időszakosan betiltották a külföldi tartozások visszafizetését. 1931. december 22-én pedig életbe léptették a teljes transzfermoratóriumot, amely minden külföldre szóló kifizetés teljesítését megtiltotta. (A pénzügyi válság mélypontja 1931 augusztusában volt, amikor megszületett az arany34 B.-A.-Z. m. Lt. 3241. 1635. A Miskolci Takarékpénztár zárszámadásai 1925-1933 között, a Borsod-Miskolci Hitelbank zárlatai 1922-1936 között, a Borsodmegyei Takarékpénztár Rt. zárszámadásai 1916-1922., a Miskolci Agrárbank Rt. jelentése és zárszámadása 1925-1926.