Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

pengő fikciója

35

.) A jelzálogos követelések telekkönyvi bejegyzése mellett a be nem fizetett közszolgáltatásokat is aranypengőben kellett bejegyezni. Egy aranypengő 0,163 g arannyal volt egyenértékű. A hitelügyek egységes irányítása érdekében életre hívták az Országos Hitelügyi Tanácsot. Munkájának eredményeként a bankokat megfosztották a devizaüzlettől és hosszú időre a tőzsdei élettől is. A hitelszervezetek szigorú állami ellenőrzés alá kerültek. 1931 után az 1938 első feléig terjedő időszak volt olyan szempontból kritikus, hogy a jellemzővé váló fúziók tovább csökkentették a vidéki pénzintézetek számát. 1938-ban az ún. győri program bejelentésétől, a fegyverkezési program beindításától a válság fokozatosan oldódott. Darányi Kálmán miniszterelnök a honvédség fejlesztésére öt év alatt 1 milliárd pengő támogatást helyezett kilátásba saját erőből. Ez együtt járt azzal is, hogy az 50 ezer pengőnél nagyobb vagyonnal rendelkezőket vagyonadóval sújtották. Miskolcon a koncentrációra való törekvés példájaként emelhetjük ki, hogy a Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank beolvadt a Borsod-Miskolci Hitelbankba. A többi pénzintézet pedig valamelyik fővárosi nagy bankkal került érdekközösségbe, vagy lett valamelyiknek kihelyezett fiókja. Ilyen volt pl. a Magyar Altalános Hitelbank, a Belvárosi Takarékpénztár, a Magyar-Olasz Bank, a Nemzeti Hitelintézet, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár és a Magyar Nemzeti Bank Miskolci Fiókja. Az 1938. XV. tc., valamint 1939. IV. tc, tehát a zsidótörvények nemcsak a pénzügyi életre, hanem a pénzügyi apparátusra is kihatással voltak. Az 1210/1944 M.E. rendelet megszüntette zsidó személy alkalmazását a banki szférában is.

36 A háborúra készülődés, majd a háborús állapot a diszkriminációs rendelkezésekkel együtt hozzájárultak a pénzintézetek számának további csökkenéséhez. 1941-ben öt, 1943-1944-ben pedig csak négy pénzintézet működött Miskolcon. 1944-től már banki mérlegek sem készültek. Tehát a bankok teher- és vagyonoldalának alakulását 1938-1943 között tudjuk áttekinteni. E szerint a fokozódó infláció duzzasztotta a bankjegyforgalmat, ami mind az aktív, mind a passzív oldalon for35 KŐRÖSSY J. 1962.120. p. 36 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41.1635., DOBROSSY 1.1994.1. füzet.