Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Igazgatójaként Bodnár Zoltánt jegyezték, vezetői között ott találjuk Neumann Adolfot, a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara ekkori elnökét, Szilágyi Miklós gépgyárost, Deutsch Adolf cukorgyárost és a Magyar Altalános Takarékpénztár néhány vezetőjét. 1925-től kapott nagyobb szerepet a város gazdasági életében az Első Magyarországi Takarékpénztár és Leszámítoló Takarék Rt. A klasszikus banki üzletágakon kívül jelentős ingatlan-üzletforgalma volt. Érdekközösségben állt a Magyar Altalános Hitelbank Rt.-vel. Ipari érdekeltségei közül jelentősnek minősíthető a Diósgyőri Műmalom Rt.-vel, a Magyar Altalános Fatermelő Rt.-vel, a Sajóvölgyi Fatermelő Rt.-vel, a Putnok és Vidéke Bortermelőinek Szövetségével, a Putnoki Kereskedelmi és Fogyasztási Szövetkezettel kialakított kapcsolata. Beolvasztotta magába a Diósgyőri Takarékpénztárat, a Miskolci Kereskedők Leszámítoló Bankját, és érdekkörébe vonta az Apolló Filmszínházat is. Elnöke Bottlik József főispán volt.

31 1927-ben a MOKTAR fiókja lesz.

32 1925-1929 között, a stabilizáció éveiben Miskolc hét pénzintézetének összesített adataiból a következők tűnnek ki.

33 A teher oldalon a részvénytőke 70%-kal, a tartaléktőke (amely magába foglalja a rendes tartalékon túlmenően a rendkívüli tartalékokat és a nyugdíjalapot) 26%-kal emelkedett. A betétforgalom emelkedése 66% volt, s ez a magánosok betétjeire és a különféle cégek és ipari vállalatok betétjeire egyaránt vonatkozott. A megnövekedett ipari és kereskedelmi forgalom megemelkedett pénzszükségletét mutatja a visszleszámítolás 340%-ot meghaladó emelkedése. (Ez egyben jelzi azt is, hogy helybeli pénzforrások nem elégségesek a forgalom és a termelés lebonyolításához, a kiállított váltókat budapesti bankoknál kellett visszleszámítoltatni.) A banki nyereség 19251929 között 112%-kal emelkedett. A vagyonoldalon az értékpapír-forgalomban nem érzékelhető jelentős változás. Annál inkább megnőtt a váltóállomány, amely a város ipari életének, de főleg kereskedelmi forgalmának fellendülésére utal. Itt az emelkedés 116%-os. Nincs jelentős mozgás a következő üzletágban, a jelzálogkölcsönöknél sem. (Ezt a feladatot 31 DOBROSSY 1.1997. 4. köt. 43-46. p. 32 KŐRÖSSY S. 1962.109. p. 33 WITTICH A. 1929. 422-423. p.