Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
tosan csökkent. 1919-ben 100 koronáért még 3,325 svájci frankot fizettek, de 1924 júniusában már 0,00575 fontot ért csak. A korona romlása az aranykoronához viszonyítva a következő képet mutatja: 1920 decemberében 1 aranykorona = 100 koronával 1922 decemberében 1 aranykorona = 483 koronával 1923 decemberében 1 aranykorona = 6 442 koronával 1924 májusában 1 aranykorona = 219 100 koronával volt egyenértékű. 16 A Tanácsköztársaság bukása és a Friedrich-kormány megalakulása után augusztus 8-án létrehozták a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületét (TEBE). Az egyesület első rendelkezései közé tartozott a tanácskormány által kiadott 50 és 1000, valamint 1000 és 10 000 koronás bankjegyek megszüntetése. A tanácskormány által nyomtatott és forgalomba hozott 25 és 200 koronás bankjegyeket hamisítványnak minősítették és szintén megszüntették mint törvényes fizetési eszközt. Kivételt tettek egy ideig azonban a 200 koronás papírpénzzel, mert egy ideig 40 korona értékben, a 25 koronás papírpénzt pedig öt korona értékben lehetett elfogadni. 17 A nagy pénzromlásra való tekintettel lelassult a hosszú lejáratú kölcsönök folyósítása. Nagy volt a tőzsdei spekuláció, erre alapozva számos új pénzintézmény jött létre, amelyek a pénzügyi stabilizációt és az 1924-es Magyar Nemzeti Bank-alapítást követően rövidesen csődbe mentek. A pénzromlás olyan kényszerhelyzeteket szült, mint 1923-ban a búzapénztárjegy, 1924-ben pedig a takarékkorona bevezetése. A búzapénztárjegyeket a Magyar-Olasz Bank, valamint a Parcellázó és Telepítő Bank alkalmazta, s lényege az volt, hogy 6, 9 és 12 hónapra szóló jegyeket állítottak ki, amelyeket azok lejártakor mindenki a búza árának akkor megfelelő árán válthatott be. Ez azért bukott meg, mert időszerűtlenné tette a búza aranykoronában kifejezett áringadozása. 18 A takarékkoronával 1924-ben, a Magyar Nemzeti Bank felállítása előtt tettek kísérletet, amelynek lényege az volt, hogy naponta egy bizottság megállapította a magyar bankjegy belföldi fizetése és a bécsi árfolyam alapján a pénz értékét. Az árfolyam 12 500 korona körül mozgott, s vais KŐRÖSSY J. 1962. 99. p. i7 LESZIH A. 1956. 44-46. p. is KŐRÖSSY J. 1962.100. p.
