Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

lóban ez lett az MNB megalakulásától a régi korona és a bevezetett új pengő váltási alapja.

19 A Tanácsköztársaság bukásakor, s azt követően átalakuló pénzügyi rendszerben két új fogalom került a köztudatba, az egyik az ún. kékpénz volt, a másik pedig a „fehérpérvz". Az OMB (Osztrák-Magyar Bank) pénze, vagyis a monarchia pénze kék színű papírra volt nyomtatva. A Tanácsköztársaság olyan 25 és 200 koronás pénzeket hozott forgalomba, amelynek csak az egyik felére nyomtattak, a másik fele nyomás nélküli, fehér színű maradt. Ezt nevezték fehérpénznek, s mindazt a mennyiséget, amely 1919. március 21-től jelent meg, az új kormány elfogadhatatlannak tartotta. Amit azt megelőzően nyomtak, annak beváltásához, illetve kifizetéséhez hozzájárult.

20 A magyar bankoknál, s természetesen így a miskolci pénzintézeteknél is az 1919-es évről kiállított mérleg abnormális állapotokat mutatott. A bankok ugyanis a zürichi jegyzés figyelembevétele nélkül könyvelték a koronát. A bankok felmondták a hadikölcsön miatti lombard hiteleket, amiből ekkor sokat visszafizettek. 21 Az adósszámla tovább emelkedett, a tervezett, de ki nem bocsátott kilencedik hadikölcsön miatt, amelyet az államnak előlegként nyújtottak a bankok. Országos problémaként volt érzékelhető Miskolcon is, hogy egyszerre többféle pénz volt forgalomban. Ez részben következménye volt a trianoni döntésnek, illetve az OsztrákMagyar Monarchia területén megalakult utódállamok pénzügyi rendszerének. Forgalomban volt a korona lebélyegezve, vagy anélkül, a líra, a jugoszláv korona, a cseh korona és a lei is. Ugyanakkor megkezdődött a le nem bélyegzett osztrák-magyar bankjegyek áramlása az egyik országból a másik országba.

22 19 A lakarékkorona az 1411/1924. M.E. sz. rendelet alapján lépett érvénybe. Mindössze 4 hónapot volt forgalomban, utána megszűnt. Kezdetben 1 takarékkorona 1 koronának felelt meg. Megszűnésekor viszont már 100 takarékkorona 125 papírkoronát ért. A papírkorona értékingadozását volt hivatva kiiktatni, de mivel ezt a célt nem sikerült elérni, így megszüntetése mellett döntöttek. SCHACK B. 1931. IV. köt. 208. p. 20 SCHACK B. 1931. II. köt. 399. p. és II. köt. 831. p. 21 Értékpapírra adott kölcsönt jelentett, amelynek lejárati ideje 1-3 hónap között volt. SCHACK B. 1931. III. köt. 182. p. 22

1914. november 16. és 1918. június 12. között nyolc hadikölcsönt bocsátottak ki. Tervezték a kilencediket is, de a front összeomlása miatt erre már nem került