Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

tézet bekapcsolódott Miskolc peremrészein a parcellázási munkákba is. Mint valamennyi pénzintézet, aktív volt a hadikölcsönök jegyzésében. 1916-ig 16 millió korona jegyzést továbbított.

13 A Miskolci Hitelintézet 1916-ban érdekközösségébe vonta a Mezőkövesdi Takarékpénztárat is. Ugyanakkor a Magyar Általános Hitelbankkal olyan megállapodást kötött, amellyel saját tőkéjét meg tudta emelni.

14 A többi miskolci pénzintézet kisebb jelentőségű volt ugyan, de működése a háború, a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában hasonlóan alakult a nagyobb pénzintézetekéhez. A különbség csupán annyi volt, hogy többségük a háború alatti és utáni helyzetben nem volt képes alkalmazkodni, s vagy fokozatosan megszűntek, vagy beolvadtak valamelyik életképesebb pénzintézetbe. Főleg a tanácskormány államosítási rendelete 1919 nyarán jelentett átalakulást a miskolci banktörténetben. A bankok élére ekkor politikai megbízottak kerültek, s a pénzkibocsátási tranzakció is olyan volt, amit a szakirodalom elhibázottnak minősít. Garbai Sándor miniszterelnökségének idejéről (1919. március 21.-1919. augusztus 1.) írják, hogy az ún. fehérpénz kibocsátásával „a gazdaságban rendkívül nagy zavarokat okozott".

15 A forgalomban lévő pénz mennyiségét és értékállóságát Kőrössy József állította össze, amelyből kiderül, hogy 1918-ban a forgalomban lévő papírpénz 12,1 milliárd korona volt. 1920. december 31-én 14,3 milliárd, 1921 december 31-én 25,2 milliárd, 1922. december 31-én 75,9 milliárd, 1923 végén 931,3 milliárd és 1924 májusában pedig már 2 486,3 milliárd korona. A korona zürichi tőzsdén jegyzett árfolyama ennek megfelelően változott, azaz folyama13 Az első hadikölcsönt 1914. november 16-án vezették be 6%-os kamattal. A hivatkozási alapot az 1912. évi LXIII. tc. jelentette, amely felhatalmazta a mindenkori kormányt, hogy háborús helyzetben a lakossághoz fordulhasson kölcsönért. 1916 novemberéig 5 kölcsönkibocsátásra került sor. SCHACK B. 1931. II. köt. 212. p. 14 A Magyar Általános Hitelbank 1867-ben a bécsi Rothschild Bankház közreműködésével alakult. 1929-ben közel 65 milliós alap- és tartalék tőkéjével Magyarország legnagyobb ipari konszernjének vezetője lett. Fontosabb érdekeltségei voltak az energia- és az élelmiszeriparban, a fegyvergyártásban és a tengerhajózás területén is. Magyarországon 24 településen működtek fiókjai, s ezek közül egyik volt a Miskolci. SCHACK B. 1931. III. köt. 198-199. p. is SCHACK B. 1931. IV. köt. 211. p.