Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
túlságosan merész gondolatokon nyugszik, hogy az még hosszú távon sem mutatja a megvalósíthatóság realitását. (Ez összefügg a magyar gazdaság helyzetének elemzésével és átértékelésével, amelynek része volt az is, hogy „nem kellő módon mérték fel Miskolc szerepét és jelentőségét a népgazdasági terv végrehajtásában".) Ilyen, még 1953-ban is visszatérő elképzelés volt a teljes vasúti létesítményrendszer építészeti átrendezése. A Weiner-féle tervnek voltak reális és komoly elemei, mint pl. a déli terelőút, amely megvalósult. Igaz, ennek ötlete már a XIX. század végén, az első városrendezési és szabályozási tervben is szerepelt. Az 1948-as koncepcióban már látjuk a későbbi Miskolci Egyetem helyét, az Avas és Tapolca között a Dudujka térségében, ahol később az építkezések el is kezdődtek. Az 1960-as évek szakmai véleménye szerint a Weiner-terv „történelmi" jelentősége abban állt, hogy „első ízben vetette fel a népgazdasági tervezés és a városrendezés kölcsönhatásának problémáját." 30 Miskolc mégis az „átépülő városok" példája lett, pontosabban az úgynevezett kompozíciós tervezés egyik markáns képviselője. Ezen pedig azt kell értenünk, hogy a városfejlődés korábbi évszázadaiban, vagy a XX. század közepét megelőző évtizedekben a „városi telek magántulajdona legfeljebb egy-egy utca, vagy tér egységes megtervezését tette lehetővé. Az így létrejövő együttesek az egyébként rendezetlen városban elszigetelve alakultak ki, még közelebbi környezetükkel való kapcsolatuk is teljesen megoldatlan maradt, nemhogy az egész városszerkezetben való jelentőségük megfogalmazására lehetőség nyílt volna." 31 Ezzel szemben új feladatot jelentett a kompozíciós tervezés, amelyben „a lakótelepi egységek rendszerének következetes keresztülvitelével az egyes városrészek, azok központjai egymás mellé- vagy fölérendeltségének viszonya határozottan kirajzolódik." 32 Miskolcon ez a hagyományos technológiával történő, 1952-1962 közötti építkezések évtizedének időszaka, amikor az építkezésre 30 HERMÁNY G. 1961. 413. p. Itt jegyezzük meg, hogy a kiadvány szakmai tényszerűsége mellett az 1961-1965 között volt második ötéves terv szellemében íródott. 31 HERMÁNY G. 1961. 423. p. 32 HERMÁNY G. 1961. 422. p.