Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

lehetőséget adó területek az egykor önálló közigazgatású egységek, települések közötti szabad területek voltak, vagy olyan részei a városnak, ahol szanálás nélkül lehetett egy létesítendő útvonal mindkét oldalát beépíteni. (Első esetben a Győri kapu északi és déli oldalának beépítése a példa, a másik esetben a Selyemrét észak és dél, vagy a Zámenhof u. I—II. jelű tömbjeire gondolunk.) Egymásra vetítve Miskolc 1940-ben és 1960-ban készült térképét, pontosan érzékelhető, hogy „az önálló közigazgatási egységek között .megvalósított létesítmények így mintegy varratát képezik a ma Miskolcának, anélkül, hogy egységes városképről, hangulatról beszélhetnénk/'

33 A város 1948-as általános rendezési tervét 1951ben a Városépítési Tervező Vállalat (VÁTI) 250 000-300 000, majd 350 000 lakos befogadására alkalmas tervjavaslata követte, de ennek bemutatása és elemzése a várostörténeti monográfia következő kötetének lesz feladata. Az 1919-1949 közötti korszak építészetére hatást gyakorló személyek még dolgoztak a XX. század második felének elején is. 1957-ben, majd 1959-ben is sor került érdemi szakmai konferenciákra. Ezek anyagából tudjuk, hogy Gulyás László és Kalas Imre tervező-építészek a vasúti pályaudvar elhelyezésével kapcsolatban még az 1947-ben készült koncepciójukat nyújtották be. Vass Zoltán városi főmérnök a négy Pece-ág vonalvezetéséről, zárt szelvénybe vezetéséről tartott előadást. Vass Zoltán mimkásságát még Szűcs Sándor (1872-1938) mellett kezdte, akinek mint „városi műszaki főtanácsosnak" a neve minden korabeli várostérképen és rendezési elképzelésen szerepel. Vass Zoltán 1923-1976 között dolgozott a város mérnöki hivatalaiban, így tevékeny átélője volt annak, hogy ugyanazokat a szakmai problémákat hogyan lehet megoldani megváltozott gazdasági-politikai viszonyok között. Ugyanebben osztozhatott a másik főmérnök, Szeghalmy Bálint (1889-1963) is, aki szintén a mérnöki hivatal háború előtti vezetője, Demes Béla mérnöki hivatalában dolgozott. 33 HORVÁTH B. 1972.193. p.