Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

az időközben eltelt másfél évtizedre hivatkozott, s arra, hogy a városépítés tudománya elméletben és a gyakorlati elvárások szintjén is túllépett már a „kezdő állapoton". Ezzel a tervmódosítás szükségességét is megfogalmazta. Ilyen köríilmények között hozta meg a parlament a városépítéssel kapcsolatos törvényt 1937-ben, amely kötelezővé tette minden város számára az általános rendezési terv előkészítését, de a végrehajtás határidejéül 1944-et szabta meg. A háborús események miatt ekkor nem, de az első hároméves terv részeként 1948-ban megszületett az új városrendezési terv. 1948-ban Weiner Tibornak először kellett tervasztalon „megküzdeni" a Nagy-Miskolccá egyesített településszerkezettel, amelyet az első, majd a második egyesítés után nem sokkal a tanácsi rendszer négy közigazgatási egységre, területre bontott. A hosszan elnyúló, két végén a keleti és a nyugati irányban is iparilag szenynyezett településen ő vetette fel először a városközpontok (alközpontok) kialakításának szükségességét.

28 A Borsos József nevével jelzett, s 1961-ben megjelent, a vidéki városok XX. század második felében kezdődő gyökeres átalakítását bemutató munka az első regionális és általános tervek között kiemeli, hogy 1948-tól a borsodi iparvidék egészére kiterjedő, széles körű vizsgálatok kezdődtek el. „Fogyatékosságai ellenére a borsodi régió terve első példája a magyar településtervezésben a komplex szemlélettel készült, nagy összefüggő területre kiterjedő, a műszaki és gazdasági kérdéseket egyeztető és értékelő tervezési munkának."

29 A nagyobb területre készülő tervnek így lett része Miskolc általános rendezési terve. Ez a munka mindössze fél évtizedig élt a köztudatban, hiszen 1952-ben új rendezési tervhez kezdtek. Amikor másfél évtized rálátással lehetett véleményt formálni a koncepcióról, az megosztotta a szakma képviselőit. Egyik megítélés szerint a Weiner-tervvel „a városnak környezetéhez viszonyított jelentőségét, közlekedési adottságait, a meglévő épületállományt és az építési lehetőségeket helyesen mérlegelő és értékelő terv született." Más vélemények szerint viszont a terv annyira 28 Az 5.205-21/1950. IX. 8/B. M. számú rendelet szólt Miskolc város igazgatási kerületeinek kijelöléséről, Miskolc külső határának megállapításáról. A leírást ld. DOBROSSY 1.1994. 282-283. p. 29 HERMÁNY G. 1961. 413. p.