Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

iglenes szállást. (Aztán több, mint fél évszázadon keresztül leszlömösödött kolóniaként funkcionált a XX. század végén elkezdett, s a XXI. század elején felgyorsult felszámolásáig, a térség arculatátalakításának kezdetéig.) Az új közigazgatási határt szentesítette az a minisztertanácsi rendelet, amely 1950. szeptember l-jétől négy igazgatási területre osztotta Nagy-Miskolcot. A határozat - a középkori határjárási oklevelekhez hasonlóan - pontos leírást ad az egyes kerületek területi határairól, ezzel véglegesen szentesítve a XX. század közepére megszületett Nagy-Miskolc határait.

20 AZ 1921. ÉS 1948. ÉVI VÁROSSZABÁLYOZÁSI ÉS ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERVEK Szentpáli István második polgármesteri ciklusának végén, 1921ben készítette el Warga László budapesti mérnök-tanár, az egyetem városrendezési tanszékének vezetője Miskolc új városrendezési tervét. Ennek előzményeként a város építési szakbizottsága 1919. március 17-én döntött úgy, hogy a városrendezés aktuális és távlati feladatainak megoldására országos tervpályázatot hirdet, illetve ír ki. A város tanácsa a pályázat programját 18 pontban foglalta össze, s az ezeknek megfelelő pályázatok beadási határidejét 1920. november 30-ban jelölte meg. A kiírás és a pályázat szempontjai jól mutatják az 1894 óta felhalmozódott gondokat, problémákat, megoldásra váró feladatokat. Jelesül: választ kért a beépítetlen városrészek kialakításának alapelveire, a már beépített részek (tömbök), az ezeket összekötő utcák és terek „jövőbeni jellegzetességeire"; a beépítetlen területeken az új utcák, útvonalak és terek kialakítására, de ezzel együtt a beépített területeken az építési vonalak „szépészeti szempontú, szükséges módosításaira" is. Miskolcnak komoly gondja volt az északi és déli dombságok, az Avas hegy széppé tétele és hasznosítása, nemkülönben a vasút és közút üzemeltetésének, optimális 20 Az 5.205.21/1950. IX. 9/B. M. sz. rendelet Miskolc város igazgatási kerületeinek megállapításáról c. dokumentum szövegét közli: DOBROSSY I. 1994. 282-283. p.