Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

kokon lakó munkásság érdeke volt. A négy településen 2052 lakóházban 21 776 lélek élt. Miskolcot villamossal, autóbusszal, a helyiérdekű vasúttal és a gyári iparvágányon vasúton tudták elérni. A villamosközlekedés határa a Szent Anna templom és tér volt, s a kapcsolatot már nem korlátozta az átszállás. Ugyancsak itt, a Fáskert területén volt a Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) végállomása is. A község területén hat megállóval biztosították a két település közötti személyforgalmat. A „helyi" buszközlekedést két megállóval oldották meg a nagyközség területén. A közúti kapcsolatot a Győri kapun keresztül biztosították a két település között. A vasút a MÁV miskolci pályaudvara, Hejőcsaba és a vasgyári központi állomás között nemcsak teher-, hanem személyforgalmat is bonyolított. (Ezen az útvonalon 1949-től építették ki az egyetemi megállóhelyet.) A Zsedényi-féle Nagy-Miskolc-koncepcióba sokkal kevésbé fért bele a Tapolcától elkülönített Görömböly, mint pl. Szirma. Pedig Görömböly inkább képviselt „gazdasági energiát", mint a mezőgazdaságitermék-előállító Szirma. Görömböly Miskolc területének kétharmadát lakta (6734 kh). 700 lakóházának fele esett a külterületre, másik fele a belterületen koncentrálódott. A 2500 főnyi lakosság tehát szórtan települt. Kapcsolata - közlekedési okok miatt is erőteljesebb volt Diósgyőrrel, mint Miskolccal. Eltekintve a közúti kapcsolattól, Miskolcot (5 km) vasúton csak Hejőcsabán át (2,5 km) tudták megközelíteni a település lakói. A görömbölyiek egy része a diósgyőri vasgyárban, más része a község tégla- és cserépgyárában dolgozott. A tapolcai mészkőbánya és a kőbánya fölötti agyagbánya szintén sok helybélinek adott mimkát. Föld hiányában az ipari kötődés így erőteljesebb volt, mint a mezőgazdálkodáshoz fűződő kapcsolatok.

16 Miskolc kelet, délkeleti irányban a XX. század első felében teljesen összeépült Hejőcsabával. Ez leglátványosabban ma is a Csabai kapu keleti oldalán figyelhető meg. Az egykori parcellaosztásokon kialakult tisztviselőtelepek nevei már kikoptak a köztudatból is. így az Agrár- vagy Tisztviselőtelep a Népkert és a Semmelweis kórház között, vagy a Bottyán János utcától a csabai vasúti felüljái6 KOMLÓ G. 1929. 600-603. p.