Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

tő helye volt. Az igény azért vetődött fel, mert a város belterületén lévő 13 temetőkert felszámolásáról már korábban döntött a város.)

13 Nem a város területe, hanem a városi vagyon gyarapodott azzal, hogy 1920-1921 között a Felvidékről kitelepített családok fogadására a Vay úton 50, a Halickán 78 lakást építtetett, amelyek már akkor vízzel és gázzal voltak ellátva. (A Gömöri tér, a Temesvári, a Pozsonyi, a Kolozsvári és a Kassai utcák alkotta tömböt az építkezés befejezőjéről Hodobay-telepnek nevezték el az ide költözött hivatalnok, tisztviselő és értelmiségi családok.) Hodobay Sándor polgármester idején (1922-1935) számos szakember - közgazdász, építész, jogász, történész, politikus - fejtette ki véleményét Nagy-Miskolc létrehozásáról, térbeli kiterjedéséről s az egyes települések várható profiljáról, a „munkamegosztás" korszerűségéről. A szomszédos - a későbbi Nagy-Miskolc részét alkotó - települések lakosságát és társadalmi rétegződését elemezve 1929-ben Zsedényi Béla azt írta, hogy Miskolc „Diósgyőrrel és Hejőcsabával csaknem teljesen egybeépülve, e két községgel együtt ma már, különösen a szellemi és kulturális élet beállításában nézve a kérdést, teljes és zárt egységet alkot."

14 Zsedényinek - ma már tudjuk - nem volt igaza ebben, s messze kerülte azokat a kérdéseket, amelyek az építészeti arculat alakítását, a települések közötti kapcsolatok (pl. közlekedés) működtetését érintették. A cél ugyanis - két évtizeddel a város önálló törvényhatósággá nyilvánítása után - Nagy-Miskolc létrehozása volt, amelynek Szegedhez és Debrecenhez hasonlóan el kellett érni a százezres lélekszámot, s érveit ennek rendelte alá.

15 Nagy-Miskolc ügye 1939-ben még mindig a terv, az elgondolás szintjén állt. Előrelépés annyiban történt, hogy 1935-ben a megyétől a városhoz csatolták a hejőcsabai Martintelepet, amely kb. 200 kh. területet, 2354 lakost jelentett, akiknek fő megélhetését a közlekedés, pontosabban a város legnagyobb munkahelye, a vasút jelentette. Diósgyőr az anyatelepülés, Újdiósgyőr, pontosabban a vasgyári telepek és Pereces kapcsolatával volt elfoglalva, Miskolchoz csatolása elsősorban a műszaki értelmiség és a részben Mis13 B.-A.-Z. m. Lt. 1906.17. kgy/1913. " ZSEDÉNYI B. 1929. 38. p. •s ZSEDÉNYI B. 1929. 37. p.