Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Miskolc 1945-ben Diósgyőrrel, Hejőcsabával és Tapolcával (lélekszámmal és területtel) gyarapodott, majd 1950-ben Görömbölyt, Hámort és Szirmát is hozzácsatolták, s a tanácsi közigazgatás kezdetén így jött létre a négy kerületre tagolt Nagy-Miskolc. Korszakunk végén, 1949-ben Diósgyőrnek 8184 kat. h., a Vasgyárnak 6814 kat. h., Újdiósgyőrnek 3479 kat. h. és Perecesnek 3007 kat. h. volt a teljes határa. Tapolca területe (Görömböly 6734 kat. h. kiterjedésű határából kivonva) kb. 1600 kat. h. lehetett. Hejőcsaba 1941. évi határfelmérése 1710 kat. h.-nyi együttes külső-belső területre vonatkozott, s ez 1949-ig (más adat hiányában) nem változott. A város területe az „első" összevonás után így 34 000 kat. h., a „második" összevonás után kb. 39 000 kat. h. lett. A XX. század második felének tanulmányaiban, monográfiáiban, statisztikai összesítéseiben a területi adatok összegezve, másrészt hektárba átszámítva jelennek meg. Csupán az arányok szempontjából érdemel figyelmet, hogy a teljes területnek 1945-ben mindössze negyede a „történelmi" Miskolc területe, 1950-ben pedig ez egyötödre csökken Görömböly, Hámor és Szirma idecsatolásával. Az egyes települések lakott, tehát beépített területeinek arányát még nehezebb meghatározni. Ez következik a két település összetettségéből, hiszen Hejőcsaba magába foglalta az egykori Mindszentet, 1912-től a MÁV-kolóniát, 1934-től a Máhr-telepet és a Martintelepet, ezt követően pedig az Agrár- és a Mikszáth-telepeket (a Népkert és a mai Petneházy-bérházak közötti határrészek, amelyek a parcellázásokat követően folyamatosan beépültek). Hasonló a helyzet Diósgyőr esetében is. Határa négyszerese volt Miskolcénak, de annak háromnegyed részét erdőbirtokok tették ki. Az egynegyed résznyi területlen, kb. 5 kat. h.-on (majd az erdők rovására) jöttek létre az iparnak helyet adó területek, s fejlődtek ki a történelmi Diósgyőr nagyközség mellett a XIX. század közepétől-végétől a Vasgyár és Pereces kolóniái, illetve Újdiósgyőr lakóterülete. A város területi határainak megváltozása egy új, sajátos alakzatot eredményezett. A Miskolctól különállóan fejlődött és fejlesztett települések (településrészek) eltérő adottságokkal rendelkeztek, s eltérő színvonalon is élték hétköznapjaikat „Felsőmagyarország székvárosa" árnyékában. Miskolctól eltérően nem volt (nem is kellett, hogy legyen) településrendezési és fejlesztési tervük, koncep-