Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

ciójuk. A törvény (1937. VI. tc.) csak 1938. február l-jétől kezdődően hat éven belül írta elő a városok számára az általános rendezési tervek elkészítését. 1944-ben ennek meglétét, illetve elkészültét senki sem kereste. 1947-ben Miskolc úgy nyilatkozott, hogy a dokumentumokat megküldte, de azok a szakminisztériumban elvesztek. Ezek a dokumentumok - vélhetően - az 1921-ben elfogadott, ún. Warga László-féle tervek lehettek, amelyeket a város közgyűlése hivatalosan soha nem fogadott el, illetve a pályázat részletes kidolgozására nem adott megbízást.

6 (Görömböly)-Tapolcát 1939-ben hivatalosan is Miskolchoz csatolták mint üdülőtelepülést.

7 Hasonlóan nem vonatkozott a törvény Hejőcsabára, viszont Diósgyőr elöljárósága úgy nyilatkozott, hogy foglalkoztak az egységes városrendezési tervvel, de az nem készült el. (A később Miskolchoz csatolt Hámornak, Görömbölynek és Szirmának sem voltak kidolgozott településfejlesztési tervei.) Hejőcsaba fejlesztési tervét 1962-ben készítették, s azt a városi tanács 1964-ben fogadta el.

8 Ugyancsak Horváth Bélától tudjuk, hogy 1944-1945 előtt Gulyás László építészmérnök elkészítette Diósgyőr rendezési tervét, de ennek publikálására és elfogadására nem került sor. 1962-ben készült el az első „publikus" terv, amit akkor a kerületi tanács nem tartott be. 1979-ben (tehát az egyesítés után közel negyedszázaddal) az Eszakterv készítette el az első, jóvá is hagyott rendezési tervet.

9 (Ennek ma is meghatározó együttese a két „S" konfigurációjú beépítéssel készült diósgyőri alközpont, amelyet az ott lakók mindmáig „virsliházak

//-nak neveznek.) Görömböly rendezési terve is a XX. század második felében született. Ezt megelőzően a települést a természetes terepadottságokhoz igazodó, nagyméretű szalagtelkek s azok építményei, gazdasági épületei jellemezték. A falusias, kisvárosias beépítéseket fokozatosan váltották fel a „derékszöges" lakóépületek és beépítések. A rendezési terv itt is 1962-re készült el, s a városi tanács azt 1964ben hagyta jóvá. így a mai Nagy-Miskolcot alkotó települések kö6 OLAJOS Cs. 2005. 231-250. p. 7 DOBROSSY I. 2000. 239-242. p. Ezt megelőzően 1934-ben üdülőteleppé nyilvánították. s HORVÁTH B. 1983. 34. p. 9 HORVÁTH B. 1983. 35-36. p.