Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

bántódása nem lesz. A proletariátusnak nem érdeke és nem célja a polgárság megtámadása, mindaddig, amíg a polgárság ellenállást nem tanúsít."

34 A lakosságot hirdetmény útján tájékoztatták arról is, hogy statáriumot vezettek be. A kiáltvány aláírói: Reisinger Ferenc, Groszmann Zsigmond, Pelyhe János, és Szeder Ferenc népbiztosok voltak. A már korábban működött munkástanács rendkívüli ülését március 22-én 9 órára hívták össze, hogy jóváhagyja az addigi intézkedéseket, és a további feladatokat meghatározza - különösen a város és a megye vezetésének személyi összetétele kérdésében. A frissen megalakult munkástanács megbízta ifj. Póta Lászlót a vidéki bankok készleteinek lefoglalásával, Reisinger javaslatot tett a munkástanács újraválasztására. 35 Ezzel a megváltozott helyzethez igazítva, a szociáldemokrata párt kezében volt korábbi testületre kívánták bízni a város és a megye politikai vezetését. Gyakorlatilag a szombati ülés folytatásaként másnap délután újabb ülést tartott a munkástanács. Megvitatták a párt és a proletárdiktatúra politikai hatalmi szerveinek viszonyát. Ebben a kérdésben Reisinger Ferenc javaslatát fogadta el a tanács. (Ennek értelmében gyakorlatilag megszüntették a pártot.) A Forradalmi Kormányzótanács határozata alapján átszervezték a politikai vezető testületet. A város és a megye élére 3-3 tagú direktóriumot választottak, valamint megválasztották a munkástanács végrehajtó bizottságát.

36 A megyei direktórium tagjai lettek: Groszmann Zsigmond politikai, Szeder Ferenc mezőgazdasági és ifj. Póta László közigazgatási megbízottak. A városi direktórium tagjai: Reisinger Ferenc politikai, dr. Dévényi Miklós közigazgatási és Tóth János közélelmezési megbízottak. A munkástanács első és második ülését követően a városi és a megyei közigazgatási tisztviselők, a miskolci bíróság és a posta dolgozói fogadalmat tettek a Tanácsköztársaságra. Március 24-én, hétfőn dr. Szentpáli István polgármester elnökletével ülést tartott a városi tanács. Az értekezlet lényegesebb érdemi határozatot nem hozott, de kinyilvánította önmaga fenntartásának szándékát és a város ügyeibe való beleszólás további jogára való igényét a „conti34 Reggeli Hírlap, 1919. március 22. 35 PL Arch. B 4752/1934. - 624. fond. 36 Reggeli Hírlap, 1919. március 24.