Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

utasítására utazik, azt igazolnia szükséges. A zsidók utazásáról kiadott engedélyekről viszont nyilvántartást kellett vezetni. A gyakorló orvosoknak a kamara adhatott engedélyt, de ez csak gépkocsi vagy bérkocsi használatára jogosította. Az utazási korlátozásról a lakosságot falragaszokon és a sajtó útján tájékoztatták.

432 Az Országos Orvosi Kamarához hasonlóan a „társkamarák", így az Országos Magyar Sajtókamara meghozta döntését a zsidó újságírók névjegyzékből törlésével kapcsolatban. Hivatkozási alap az 1.220/1944. M. E. sz. rendelet volt, amelyet március 31-én hozott a Magyar Kir. Minisztérium. Eszerint az ország egész területén „a hősi, vagy egyéb érdemek alapján kivételezett és megmaradt zsidók száma 9 fő, ezek közül azonban csak négy tartozik a hivatásos újságírók közé. Az újságíró főosztály első szakosztályának tehát összesen 5 zsidó tagja maradt. ... A miniszterelnök rendelete az eddigi 5 zsidó lap helyett most kettőt engedélyezett." Az egyik a Magyar Zsidók Lapja, a másik az Ortodox Zsidók Lapja maradt. A Miskolci Zsidó Szemle ekkor már több, mint fél évtizede nem jelenhetett meg.

433 A Magyar Zsidók Lapja áprilisi új száma már arról adott hírt, hogy megalakult a Magyar Zsidók Központi Tanácsa. Ez lett a magyar hatóságok által elfogadott egyetlen központi zsidó szerv, amelynek hatásköre kiterjedt Magyarország egész területére, s mindenki, aki a legújabb rendeletek szerint zsidónak számít, a Központi Tanács utasításainak kell hogy engedelmeskedjen. A magyar hatóságok és a Zsidó Tanács közötti kapcsolatról kétségeink sem lehetnek. A tanács nem hatóság, hanem a magyar hatóságok végrehajtó szerve. A magyar hatóságok kizárólag a tanáccsal közlik az ország zsidóságát érintő utasításokat. Ezeknek az utasításoknak a végrehajtásért a tanács minden tagja az életével felelt, de azok is, akik a tanács utasításait nem hajtották végre.

434 Úgy tűnik, a zsidótörvények utasításainak végrehajtásáért már nemcsak a helyi közigazgatás és csendőrparancsnokságok voltak felelősek, hanem létrehoztak egy központi zsidó szervezetet, amelynek saját és sorstársaik élete védelmében ki kellett alakítani az országos hálózatát. 432 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1944. április 6. 433 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1944. április 7. 434 Felsőmagyarországi Reggeli Flírlap, 1944. április 9.