Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ség alól, hiszen június 10-én a zsidókat elszállították a miskolcdiósgyőri gettóba, s nincsen kiket ellenőrizni.

429 A csillag kötelező viselésével egy időben újra meghatározták, hogy ki a zsidó. Eszerint az, akire az 1941. évi XV. törvény 9. és 16. §-ai vonatkoztathatók. (Ezért nevezzük ezt fajvédelmi törvénynek.) 1944 áprilisától zsidó háztartásban tilos volt keresztényt bármilyen munkára alkalmazni. Április 5-től állami, törvényhatósági, közintézeti, köztestületi és közüzemi munkakört zsidó személy nem tölthetett be. Bankoktól és hitelszövetkezetektől a zsidó alkalmazottakat el kellett bocsátani. 1944. április 30-ig a sajtó, a film- és színművészet területéről kellett elbocsátani a zsidókat, de május 31-ig az Ügyvédi Kamarákból is törölni kellett mindenkit, aki a törvény hatálya alá esett. Ugyancsak március 31-én hozták nyilvánosságra a zsidók tulajdonában lévő gépjárművek bejelentési kötelezettségét.

430 Április 3-án az Országos Orvosi Kamara is meghozta döntését, amelyben Jaross Andor belügyminiszternek kinyilvánítja, hogy „a választmány a keresztény magyar orvosok létszámát elegendőnek tartja ahhoz, hogy ésszerű rendezéssel a közegészségügyi szükségleteket megfelelően elláthassa. Az Országos Kamara - mint a múltban - ezúttal is állást foglalt a numerus nullus mellett, és sürgős intézkedésként kérte a belügyminisztertől a kerületi kamarák oly irányú felhatalmazását, hogy azokat a zsidó orvosokat, akiknek eltávolítása a közegészségügyi ellátásban zökkenőt nem okoz, a kamara tagjai sorából azonnal töröltessék."

431 1944. április 7-től az 1.270/1944. M.E. sz. rendelet korlátozta a zsidók utazását. Eszerint aki megkülönböztetett jelzés viselésére kötelezett, személygépjárművet nem használhat, nem utazhat vasúton, hajón és társasgépkocsin. Ha polgári vagy katonai hatóság -»29 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 801/b. 8100/1944. 430 Felsomagyarországi Reggeli Hírlap, 1943. március 31. 431 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1944. április 4. (Itt jegyezzük meg, hogy Jaross Andor belügyminiszterként - 1944. március 22. - augusztus 7. - elrendelte a magyar zsidóság név szerinti összeírását. Ezek az összeírások többségükben elvesztek, a nagyvárosok esetében időhiány miatt el sem készültek, de „Jaross-listák" név alatt hírhedtté váltak. A Holocaust 60. évfordulója újfent lehetőséget adott a magyarországi levéltárakban ezek felkutatására, de a szakbizottság által irányított munka nem vezetett érdemi, a korábbiaktól eltérő eredményre. Jaross Andort (1896-1946) háborús bűnösként kivégezték.)