Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

után őt választották a kamara elnökévé, kormányfőtanácsosi címet is kapott, s szakmájának országos hírű képviselője volt.

405 A zsidótörvény elleni tiltakozásul lemondott elnöki tisztéről úgy, hogy két felettes miniszterének sem volt hajlandó indokolni elhatározását. A főtitkáron keresztül a minisztériumba eljuttatott üzenet a kamara történetében példa nélkül álló határozottságra utal. A törvény elleni tiltakozás, a megmásíthatatlan döntés Miskolcon elgondolkodásra késztette a „szakmabelieket", Budapesten a politika képviselői pedig egyszerűen tudomásul vették. Ferenczi Károly mintha megsejtette volna az elkövetkező évek eseményeit, történéseit. Visszavonult, de nem élt a külföldre távozás lehetőségével. Megvárta sorsa beteljesülését, amely 1944 júniusában Auschwitzba vitte, ahonnan nem tért vissza.

406 Az 1939. évi IV. törvénycikk (a második zsidótörvény) A magyar belpolitika „fajvédelem" és „harcos katonai szellem" felé való erőteljes fordulása a Magyar Elet Mozgalom országos, majd vidéki zászlóbontásával, s 1939 januárjában kezdődött. Imrédy Béla miniszterelnök (1938. május 14.-1939. február 16.) a nemzet átszervezését helyezte a program középpontjába. „Védelemre szorulunk azzal a népelemmel szemben - fogalmazta meg -, amely a magyar nemzetből erős fajiságánál, évezredes elzárkózásánál és zártkörűségénél fogva állandó és öntudatlan elkülönítésben maradt", s ez a népelem a zsidóság. „Meg kell találnunk azt a formát, amelyben a zsidóság problémáját, a zsidóságnak a föld többi népeivel való legjobb együttműködését meg kell valósítani."

407 Ebből kitűnik, hogy a zsidóságnak van problémája, mert nem tudott beilleszkedni, a magyarság védelemre szorul ellenük, s ebben a problémában, vagy feloldásában „a föld többi népei" is érintettek. A védelem - most még a szövegbe formált, törvénybe iktatott fajvédelem. „A fajvédelem - rögzíti a miniszterelnök - tehát az a vezérlő elv, amely a nacionalista szellemből szinte szük405 Korábban a kereskedelmi szakosztály vezetője volt. Egyben utódja a Fraenkel Bernát által 1851-ben megnyitott könyv- és papírkereskedésnek. 4

»6 DOBROSSY I. szerk. 1997.157-159. p. 407 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. január 5.