Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ségszerű logikával következik."

408 A főváros példáját követve, még ebben a hónapban Miskolcon is megalakult a Magyar Élet Mozgalom csoportja. A zászlóbontáson jelen voltak a városi politikai, közigazgatási, tudományos és egyházi elit képviselői A miskolciakon kívül az ózdi, a diósgyőri vasgyárak delegáltjai, Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Mezőcsát, Sajószentpéter és Edelény küldöttei. A Korona (Avas) szállóban tartott rendezvényen erőteljes nacionalista, jobboldali hangulat, s a mozgalom követendő emblémája fogadta az érdeklődőket. (Az embléma: arany körben a csodaszarvas a hármas halommal és kettős kereszttel.) Imrédy Béla gondolatai Miskolcon tovább „érlelődtek". így - akár politikai panelnek is nevezhetően - az alábbi sarkalatos megfogalmazások hangzottak el: „Magyar földön magyar életet akarunk élni, ősi magyar földön új magyar életet", „A társadalomtól nacionalista öntudatot, faji öntudatot és fegyelmet, tettrekészséget követelünk", „Erős nacionalista öntudatot csak a tiszta fajára büszke nemzedék teremthet. Ezért akarjuk fajtánkat minden más behatástól, idegen szellemtől, szokástól és gondolattól megtisztítani.", „Öntiidatos faj védelemre van szükség, ezt nemcsak a tiszta vér vonalában, hanem a magyar szellem vonalában is végre akarjuk hajtani."

409 A zsidósággal kapcsolatban itt már olyan megfogalmazások hangzottak el, amire Miskolcon még nem volt példa. (A MÉM magyarországi zászlóbontása 1939 elején végigsöpört a városokon, s egy új jellegű kampányt jelentve bénítólag hatott, és csatlakozásra kényszerített. A köznapi élet embere aligha tudott mit kezdeni azzal a határozottan provokatív szöveggel, amit Miskolccal egyidőben Jaross Andor miniszter Kecskeméten megfogalmazott: „a magyar politika élvonalában csak olyan férfiak foglalhatnak helyet, akik az általunk vallott programot nemcsak hirdetik, hanem meg is valósítják", vagy „a zsidóság problémájához hidegen és öntudatosan kell nyúlni".) Rátz Jenő amikor a zsidóságról szólt, kiegészítette a Szegeden ebben a témában elmondott beszédét, ami az első zsidótörvény után, a második zsidótörvény előtt akár kormányzati programnak is tűnhet. „A zsidóság faj, amely sokezer éves elkülö-