Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
hadirokkant zsidókra 3 százalékig nem vonatkozik a törvény". Ekkor még csak lehetőségként fogalmazódott meg, hogy a zsidók 1914. június 1. után szerzett állampolgárságát a belügyminiszter visszavonhatja. A 300 holdnál nagyobb zsidóbirtok „kisbérlet" céljára kiosztható (de a bérlet és a tulajdonjog között még nincsen különbségtétel). A kormánypárt és a kormány szerint elő kell mozdítani (készíteni) a mozdulni akaró zsidók kivándorlását, de ezzel egyidőben szabályozni kell, hogy mi az a mobilizálható vagyon, amit a zsidók magukkal vihetnek. 403 Az első zsidótörvény 1938 május végén nyomtatásban is megjelent. Ennek ellenére az országos, de főleg a miskolci sajtó egyszerűen kerülte a fogalom használatát, következetesen javaslatról írt, s különböző gyakorlati intézkedések előkészítéséről tájékoztatott. Az érintettek nem érzékelték a törvényi megfogalmazás súlyát. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy 1938 szeptemberében új zsidó lap jelent meg Miskolcon. A törvény szerint kiadó és lapszerkesztő nem lehetett zsidó, mégis Schwarcz Soma szerkesztésében megjelent a Miskolci Zsidó Szemle első száma. A lap, ill. szerkesztője és támogatói elképzelése az volt, hogy Miskolc nagyszámú zsidóságával megismerteti a kulturális, szociális, karitatív célú intézményrendszert, a miskolci származású jeles személyiségeket, s folyamatosan közli a hitközség fontosabb történéseit. Akár próbaszámnak is nevezhetnénk az első példányt, amely az 1939-es évet igyekezett előkészíteni. A terv szerint a lap évente tíz alkalommal jelent volna meg. Természetesen ez nem történt meg, s az sem dönthető el, hogy az első számot követte-e a második, avagy a cenzúra miatt, ill. az ügyészségi törvényességi felügyelet miatt már erre sem volt lehetőség. 404 1938 végén ugyanis elkezdődött a lapengedélyek megvonása. A miniszterelnökségi sajtóosztály november 19-én a zsidótörvényre hivatkozással megvonta a Miskolc című hetilap engedélyét. Az első zsidótörvényben megfogalmazottak elleni tiltakozás sajátos formáját választotta Ferenczi Károly, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Elődje (Fodor Dezső) 1936-ban történt halála 403 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1938. december 23. 4 ° 4 FÜLÖP A., 1964. 92. p. THURZÓ NAGY L., 1965. XXIV. köt. 1938. 52. p.
