Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

együvé tartozást a közös történelem vállalását fejezte ki, hogy első aktusként II. Rákóczi Ferenc emléktábláját koszorúzták meg a Dóm falán.

401 Ugyanabban a lapszámban, amely a kassai ünnepségről beszámolt, arról olvashatunk, hogy a képviselőház előtt Csáky István külügyminiszter (1938. december 10.-1941. január 27.) letette a hivatali esküt, másrészt a zsidótörvény kapcsán egyrészt a kivándorlás megkönnyebbítése, másrészt a szabad költözködés megnehezítése is felvetődött, amelyhez a képviselők politikai mentalitásuknak megfelelően viszonyultak. Eszerint a törvény nem korlátozta volna a zsidóság kivándorlását Magyarország területéről, ugyanakkor gátat kívánt szabni a határon kívül rekedt zsidóság „anyaországbeli" bevándorlásának.

402 A miskolci napilapok 1938 karácsonya előtti száma címoldalon tájékoztatta az olvasókat az „új zsidójavaslat" fontosabb pontjairól. Már az 1939. évi országgyűlési képviselői és helyhatósági választások előkészítéseként fogalmazódott meg, hogy „a zsidók képviselői és törvényhatósági választójogukat elkülönítve gyakorolhatják." Az általános választásokat követően 30 napon belül egy országos zsidó listára szavazhatott volna a zsidóság. A listáról csak annyi zsidó kerülhetett volna a képviselőházba, amely az összes képviselők 6%-a lett volna. Eszerint külön választás vonatkozott a nem zsidókra és külön kellett volna szavazni a zsidóknak. A felsőháznak nem lehetett tagja zsidó, de ezen túl „közalkalmazott, vagy bármely közintézet, vagy közüzem alkalmazottja zsidó nem lehet." (így zsidó ember nem lehetett hatósági tolmács, bíró vagy közjegyző.) Hasonlóan nem lehetett zsidó felelős szerkesztő, főszerkesztő, kiadó, színház- és filmszínház-igazgató. Az „új zsidójavaslat" a korábbiaktól eltérően, attól árnyaltabban határozta meg személyi hatályát. „Zsidónak kell tekinteni minden telivér és féltelivér zsidót; nem zsidónak tekintendő aki csak egynegyed arányban zsidó és a félvér zsidók közül az, aki olyan házasságból született, amelyet 1938. január 1. előtt kötöttek." A világháború hősi kitüntetettjeire és rokkantjaira ez nem vonatkozott, vagyis a következőképp fogalmazták meg: „a hadikitüntetett és