Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

kortól úgy lépett ki, hogy nem lépett be más felekezetbe, s végül az, aki a jelzett időpont után született, s vagy anyja, vagy apja (tehát csak egyik szülője) izraelita hitfelekezet tagja volt. A mérnöki kamarákra vonatkozóan az iparügyi miniszter, az orvosi kamarákra a belügyminiszter, az ügyvédi kamarákra nézve pedig az igazságügy-miniszter állapította meg - a személyi adatok beszolgáltatása után -, hogy kit kell zsidónak tekinteni. A vállalatoknál az üzletvezetőnek kellett hasonló adatokat szolgáltatni (a közszolgálaton kívül eső minden vállalat, üzem, mezőgazdasági és kerti vállalkozás, szőlőgazdasági üzem tartozott ide) akkor, ha legalább öt alkalmazottat foglalkoztatott értelmiségi munkakörben. 1938. november 2-án megszületett az első bécsi döntés, amely a Felvidék egy részét visszacsatolta Magyarországhoz. A döntést megelőzően egy hónappal a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája kibocsátott egy felhívást, amelvben megfogalmazta, hogy „...a magyar zsidóság - híven apáitól örökölt hagyományaihoz minden erkölcsi és anyagi erejét felajánlja a magyar nemzetnek. ... A magyar zsidóság kész minden áldozatra, hogy a magyar igazságot diadalra segítse, és őszinte hittel fordul a határon túl élő hittestvéreihez... Ne tántorítsanak meg senkit azok a korlátok, amelyeket bizonyos tereken elénk állítottak, e válságos órákban feledjünk el mindent, csak egyet nem, hogy haza fiságunkat korlátok közé szorítani nem lehet..."

400 Ezzel mintegy deklarálni kívánták, hogy a határon inneni és a túli zsidóság egyformán magyarnak érzi magát, s a magyar zsidóság egységes hazafiságában, áldozatvállalásában, osztozik a trianoni tragédiában, amely az országot sújtotta. (Vélhetnénk ezt akár a védekezési reflex megnyilvánulásának is azzal szemben, hogy a jobboldal a közvélemény előtt elsősorban őket tette felelőssé az ország csonkításért.) A miskolci Kereskedelmi Testület tagjainak többsége zsidó volt. Ezért „hazafiasságukat" úgy is fontosnak tartották kinyilvánítani, hogy 1938. december közepén mintegy ötszáz fős képviselettel Kassára utaztak, üdvözölve Kassa visszatérését. Hímzett címeres zászlót ajándékoztak a társkamarának, s emlékbeszédek hangzottak el a háború történetéről, majd az azt követő két évtizedről. Az 400 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1938. október 5.