Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

a kérdéssel 1937-ben a költségvetés tárgyalásakor és kijelentettem, hogy Magyarországon zsidókérdés van, amit meg kell oldani, de ugyanakkor azt is megmondtam, hogy ezt a jogegyenlőség sérelme nélkül kell tenni. ... A választójog vitájában szintén rámutattam arra, hogy van zsidókérdés és kértem a kormányt, hogy dolgozzon ki egy programot, de a jogegyenlőséget bántani nem szabad. 1920 és 1930 között a zsidóság számaránya mindenütt csökkent azokban a foglalkozási ágakban, amelyekben e téren most erőszakos lépésekre törekszünk. 1930-tól kezdve a zsidók számaránya újból emelkedett... Azon a véleményen vagyok ebben a kérdésben, hogy a kormánynak megfelelő lépéseket kell tenni. De a legnagyobb aggállyal kell mégis fogadnom azt a javaslatot, amelyet a kormány a zsidókérdés rendezése céljából a Ház elé terjesztett."

398 A törvényjavaslat vitája a miskolci Kereskedelmi Testületben teljes zavart váltott ki. A kereskedelem szakemberei a törvényt a gazdaság kezelésére tett egyfajta kísérletnek, rossz és elhibázott kísérletnek látták, s a hozzászólásokból kitetszően nem is akartak ezen a megállapításon túl is nézni. Ferenczi Károly (1879-1944) volt a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a Kereskedelmi Testület ülésén arról beszélt, hogy egy rossz törvény soha rosszabb időben nem jöhetett volna. Elképzelhetetlen, hogy a szakmai szervezetek és érdekképviseleti szervek megkérdezése nélkül „ilyen hihetetlen módon avatkoznak be a gazdasági élet rendes menetébe". S hogy a törvényt mennyire csak gazdasági kérdésnek tekintette, kitűnik abból, hogy a felvetődött bojkottal kapcsolatban megfogalmazta: „mindenféle bojkottmozgalom ellen a kereskedelem a leghangosabban tiltakozik, mert a kereskedelem éltető ereje a forgalom.".

399 A tapasztalható értetlenség és a folytatódó társadalmi viták közben megjelent a törvény végrehajtási utasítása. Ezt a 4350/ 1938. sz. rendelet írta elő, amely négy pontban rögzítette, hogy ki tekintendő zsidónak. Eszerint zsidó volt a hitfelekezet tagja, az, aki 1919. július 31-e után tért át másik bevett hitfelekezetbe; az, aki ek-