Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
egy-egy család hősi kitüntetéseire tekintettel, legalább életüket megtarthassák. Részben felmentő, többségében elutasító levelek még akkor is érkeztek, amikor a gettót felszámolták, s az érintetteket már Auschwitz felé vitte a halálvonat). 1938-ban mint félelmet sejtető kérdés hangzik el a képviselőházban, hogy „mi lesz azzal a zsidó vallású magyar állampolgárral, akinek ősei, vagy a nagyapja az 1848-as szabadságharcban életét áldozta, vagy kitüntetéssel teljesítette a haza iránti kötelességét?" Érdekes a múlttal való példálózás, amely sok más vonatkozásban, de mindig, illetve azóta is jellemzője a magyar politikai elit egy része gondolkodásának. „Gyermekei, ha vallásukhoz hűek maradtak, másodosztályú állampolgárokká lesznek, ugyanakkor azoknak az utódai, akik az abszolutizmus alatt mint a nemzet sanyargatói vagy hóhérai özönlötték el az országot, elsőosztályú állampolgárok és a hangzatos magyar nevekkel a magyarság védelme címén követeli a törvény meghozatalát." 397 Bethlen István volt miniszterelnök történeti visszatekintését és érvrendszerét teljes terjedelemben közölte a miskolci ellenzéki sajtó, külön is kiemelve minősítésének változását a „zsidóság" kérdésében. Zsidókérdés volt és van, de ennek felvetése és a megoldás keresése nem történhet sem a keresztény-zsidó szembeállítással, legfőképpen pedig nem az alapvető emberi jogok sérelmére. Saját szerepét a törvényjavaslat kapcsán a következőképpen látta: „A múltban több ízben foglalkoztam a nyilvánosság előtt ezzel a kérdéssel. Legtöbbször akkor, amikor a numerus clausus kérdésekben kellett döntést provokálni az akkori Ház részéről a Népszövetség közbelépése folytán, és azoknak a tárgyalásoknak az eredményeképpen, amelyeket én akkor Genfben folytattam. Akkor azt jelentettem ki - éspedig a tárgyalások eredményeképpen, és a külföldi tényezőkkel való megegyezés alapján -, hogy a numerus claususból eliminálni fogjuk mindazokat a különleges intézkedéseket, amelyek diszkriminációt tartalmaznak a zsidósággal szemben (és arra fogunk törekedni, hogy ezt az intézményt, mihelyt feleslegessé válik, és mihelyst a szociális helyzet Magyarországon konszolidálódik, meg fogjuk szüntetni.) ... Foglalkoztam ezután ezzel 397 Felsőmagyarországi Reggeli Flírlap, 1938. április 23.
