Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Az új sajtórendszabályok egyik legsúlyosabb kitétele az volt, hogy időszaki lap alapításához vagy a lap jellegének megváltoztatásához miniszterelnöki engedély szükséges.

395 1938 április közepétől az év végéig a miskolci napilapok folyamatosan hírt adtak a törvény vitájáról, majd elfogadásáról, de emellett tájékoztattak a helyi szervezetek, intézmények reagálásáról, a közhangulat alakulásáról is. (A városi közgyűlés napirendjén a téma nem szerepelt a törvény elfogadásáig.) A miskolci zsidóság így értesülhetett arról, hogy az első világháború „határkő" jellege továbbra is megmaradt. Főleg kormánypárti vélemények a bevándorlás ideje szerint különböztették volna meg a zsidóságot. Más megítélés alá kerültek volna azok, akik több generáción keresztül itt éltek, de legalább 1914 előtt telepedtek le Magyarországon. A galíciai bevándorlásnak szabott volna gátat az a kitétel, amely másképpen ítélte, minősítette volna az 1914-től bevándorolt és megtelepedett zsidóságot. Az ellenzéki, szociáldemokrata vélemény szerint „ezt a javaslatot valósággal új Trianonnak tartjuk".

396 A törvényjavaslat veszélyezteti a civilizált világ magyarság iránt érzett szimpátiáját - emlékeztetett a vitában Rassay Károly képviselő, majd a határon belüli és kívüli kisebbségi léttel kapcsolatban a következőket fogalmazta meg: „Ez a javaslat négyszázezer magyar állampolgártól tagadja meg az állampolgári egyenjogúságot és kelti fel bennük a megalázás keserű érzését. Kisebbségeket teremt ebben az országban, ugyanakkor amikor kifelé, a megszállott területeken hárommillió magyar egyenjogúsításáért kell harcolni. ... »zsidó« összefogó elnevezéssel kilöki az állampolgári egyenjogúságból az összes izraelita vallású magyar állampolgárokat, hogy az erkölcsi megalázás után kisegítő jogcímet keressen egyesek számára, hogy visszasompolyoghassanak a magyarság fogalmi körébe." 1938 áprilisától 1944 júniusáig, a gettósításig cikkek, érvek, kérvények sokaságát ismerjük, amelyek arról szólnak, hogy a zsidó hősi halottak és szabadsághősök utódai ne legyenek másodosztályú állampolgárok (s amikor már kitaszítottak lettek, érdemeikre, 395 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1938. április 9. 396 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1938. április 23.