Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

kat a zsidó személyeket, akik tűzharcosok vagy az első világháború hadirokkantjai voltak. A harci érdemekkel hasonló elbírálásban részesült az, aki 1919. augusztus 1-je előtt áttért más felekezetbe, s vallását azóta gyakorolta, vagy ilyen család leszármazottja. Az ügyvédekre, orvosokra, mérnökökre ugyanígy vonatkozott a törvény, ameddig a 80-20%-os arány be nem állt. (Az újonnan felvett tagok száma az összlétszám 5%-át nem haladhatta meg.) A vállalatok fogalmáról, társadalmi kategorizálásáról az 1937. évi XXI. tc. rendelkezett. Ez meghatározta, hogy adott vállalatokon belül kik azok, akik értelmiségi munkakörbe sorolhatók, ül. sorolandók. A zsidó alkalmazottak aránya a 20%-ot itt sem haladhatta meg, de az alkalmazottaknak bármilyen jogcímen kifizetett illetmény évi összege sem léphette túl ezt az arányt. A gazdasági élet sokoldalúságára és differenciáltságára tekintettel a végrehajtás ideje itt 1943. június 30-a volt, de rendkívüli esetekben és miniszteri engedéllyel meghosszabbíthatónak vélték 1948. június 30-ig! A vállalati kötelező adatszolgáltatást összekapcsolták az értelmiségi mrmkanélküliség leküzdésével, tehát az üzemek, vállalatok teljes személyi átvilágításával. Ahol ezt nem hajtották végre, vagy nem valós adatokat közöltek, a törvény lehetőséget adott (büntetésként) új vállalati vezető kinevezésére. (A harmadik zsidótörvény ezt már minden vállalat esetében kötelezően előírta.) A törvényjavaslathoz társult „új sajtórendszabályok" a végrehajtást kívánták nyíltan segíteni, támogatni. Hatályon kívül helyezték az 1914. évi sajtótörvényt, ill. annak néhány fontos paragrafusát, s a királyi ügyészség részére a köteles példány beszolgáltatását szabályozták. Ha a sajtótermék a 16 oldalt nem haladta meg, az ügyészségnek 48 órán belül kellett állást foglalnia a forgalmazhatóságról. Az egy nyomdai ívet meghaladó sajtótermékeket az ügyészség 8 napon belül lefoglalhatta, tehát addig nem voltak terjeszthetők. Ha a kiadó itt vétséget követett el, első esetben egy évig terjedő börtönnel volt sújtható, második esetben iparigazolványának bevonására ítélhették. (Itt fogalmazódott meg először, hogy a rágalmazási és becsületsértési eljárásokról, tárgyalásokról miként lehet tájékoztatni a közvéleményt.)