Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

meglenni egymás mellett, súrlódások és zaj jellemezte a várost.

387 Ebben a képben szinte kirívó az az írás, amely a numerus claususról készült magyar zsidó almanachban jelent meg Duszik Lajos (1883-1963) evangélikus lelkész tollából. A „Tökmécses és rádió" címmel is arra utal, hogy „a névtelen nyavalyák" korszakát éljük, amikor nem mondjuk meg, hogy mi mit takar, s így van ez a numerus clausussal is. Duszik Lajossal egy időben fejtette ki gondolatait a numerus claususról Rákosi Jenő (1842-1929) újságíró, szerkesztő, akinek oly erős kötődése volt Miskolchoz, hogy halála után utcát neveztek el róla városunkban.

388 „Nekem a numerus clausus kérdéséről az a véleményem - írja Rákosi Jenő -, hogy akkor küzdünk a leghatásosabban ellene, ha nem beszélünk róla. Ha csendes negligálással megyünk el mellette, akkor a törvény hamarabb lesz a múlté, mintha állandóan napirenden tartjuk." A miskolci sajtó szerint Klebelsberg a következők szerint védte a numerus clausust. „A magyar kormány nézete az volt - fogalmazott a miniszter -, hogy tiltakozni a zsidó szervezetek beadványa ellen nem lenne helyes, ezért nem is tette meg ezt a kormány"... hiszen a numerus clausus ügye csak csekély részben kultúrpolitika. A numerus clausussal azt akartuk megakadályozni, hogy ebben az országban ne fejlődjék túltengő szellemi proletariátus. Ha azt termelünk, az a forradalom melegágya lesz. A törvény fő okának a miniszter Trianont tartotta: „Két oldalról kerültünk a mai helyzetbe. Egyik a trianoni szerződés volt. A megszállott területekről sokan özönlöttek vissza csonka hazánkba, s most a 21 milliós állam adminisztrációja látja el a nyolcmilliós magyarság adminisztrációját, tehát szociális szempontból volt szükség a numerus claususra."

389 38? THURZÓ NAGY L. 1965. XIV. köt. (1920-1921) 47. p. 388 7£

z volt az egykori Szirma utca, majd 1949-ig viselte a Pesti Napló alapítószerkesztője nevét, s miután irredenta és reakciós „minősítést" kapott, névtáblája lekerült az utcáról. Visinszkij lett az új elnevezés az 1950-es években, majd mivel folytatásában volt - a Munkácsi utca nevet kapta az Arany János u. déli oldalán. Az utca a bontásokkal egyidőben, az új lakótelep építése előtt, az 1970-es évek közepén szűnt meg. B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 502/a.l7/1947. 389 Reggeli Hírlap, 1925. december 17.