Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

egységes képpé állt össze. A két évtizeddel későbbi történések igazolták, hogy érvrendszerében a numerus clausus előkészítője lett a holocaustba torkolló zsidótörvények megszületésének és drasztikus közigazgatási végrehajtásának.) Az 1920. február 16.-április 28. között ülésező nemzetgyűlésben az alábbi képviselői indítvány volt a kezdete, nyitánya a későbbi kultuszminiszteri előterjesztésnek. „Tekintettel a közelmúlt tapasztalataira - a nemzet katasztrófájának előidéző okaira, valamint jövőnk egzisztenciális szempontjára - a nemzetgyűlés szólítsa fel a kormányt a polgári szabadságjogok egyik legfontosabbikának - a tanszabadságnak - úgy a törvényekben, mint miniszteri rendeletekben foglalt tételei oly átrevideálására, melyek preventive képesek megakadályozni az ország alapjaira, a valláserkölcsi és hazafias szellemre irányuló káros befolyásokat." A kért, illetve javasolt törvénynek három fontos tételt kellett megfogalmazni: 1. „A kommunizmus alatt kompromittált tanítók és tanárok tanításra nem alkalmazhatók", 2. „A numerus clausus törvényhozásilag rendeztessék", és 3. „A zsidó nemzetiségű tanerőkre ezenfelül a numerus clausus oly megszorítással valósítandó meg, hogy azok a nemzeti és keresztény szellem kialakítására közvetlenül alkalmas tantárgyak tanítására ne alkalmaztassanak."

377 Jóllehet a képviselőházban Zákány Gyula egységes kereszténypárti képviselő szájából 1920. április végén hangzott el először a numerus clausus fogalom, az a zsidókérdéssel összefüggésben már egy évvel korábban Szegeden felvetődött. Az 1919. május végén Aradról Szegedre települt nemzeti kormány külügyminisztere június 6-tól Teleki Pál volt, aki egy beszédében a „tudományos antiszemitizmus" hívének vallotta magát. „Ez volt az első hivatalos megnyilatkozása Magyarországon annak a gondolatnak, amelyből a bolsevizmus leverését követő korszak egész politikai, gazdasági és társadalmi struktúrája kialakult."

378 Az ankétról megjelent hivatalos jelentés szerint az egyetemi reform célja az, hogy megakadályozzák a „szellemi proletariátus" számának növekedését. A túlképzés elsősorban a jogi és az orvosi pályákon jelentkezett. A terv 37? BETHLEN P. 1925. 91. p. 378 BETHLEN P. 1925. 95. p.