Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

1919 március végéig politikailag súlytalanok maradtak, mind Miskolcon, mind pedig a Vasgyárban. Ezekben a napokban, hetekben nagyon nehéz feladat volt Miskolc élelmezésének és ellátásának megszervezése. A miskolci Nemzeti Tanács három népkonyhát állított fel a városban a rászorulóknak, egyet a Szent István úti iskolában, egyet az Urak utcáján lévő nőegyleti árvaházban, egyet pedig a Nyár utcán. A Nemzeti Bizottságon belül Plank Miklós, a város szegényügyi hatóságának vezetője fogta össze a bizottság ilyen irányú törekvéseit. Az időszakban jelentős probléma volt, hogy Magyarországon és Miskolcon is ekkor dühöngött a spanyolnáthajárvány, amelynek a városban júliustól - a járvány kitörésétől - decemberig több, mint 500 halottja volt. Vélhetőleg ez a szám magasabb, de bár a betegség bejelentés-köteles volt, mégsem tette ezt meg mindenki.

23 Az elvesztett világháború Magyarországot katasztrofális helyzetbe sodorta.

24 A győztes hatalmak által megállapított demarkációs vonaltól nem messze fekvő városban komoly félelem volt, hogy a csehek előbb-utóbb Miskolcot is elfoglalják. A félelem erősödött Kassa 1919 január eleji cseh megszállása, s azután, hogy a cseh politika, a hírek szerint komolyan számolt Miskolccal is.

25 A bizonytalanság és félelem mellett azonban Miskolcon ezekben a nehéz hónapokban újra felszínre tört Nagy-Miskolc megvalósításának század elejétől dédelgetett gondolata. A komolyabb reményeket a Selmecbányái akadémia Miskolcra telepítésének híre indította el. Majd mikor a régi miskolci főispán, Gedeon Aladár helyére 1918. december 9-én Reisinger Ferencet nevezték ki Miskolc, Diósgyőr, az ózdi és sajószentpéteri járás kormánybiztosává, Miskolc és Diósgyőr régen várt egyesülése a város társadalma számára ismét elérhető közelségbe került. A Reggeli Hírlap az ország végzetes helyzetében talán kicsit furcsán így elmélkedett az egye23 Számos jeles miskolci lett a betegség áldozata, köztük Tüdős István miskolci református püspök is. Halála után Révész Kálmánt választották meg püspökké. A járvány november elejére már csillapodni látszott, de a frontokról hazatérő katonák miatt újra teljes erővel fellángolt. Csak január közepére normalizálódott Miskolcon a közegészségügyi helyzet. 24 Vö. FEJTŐ F. 1990. 2

5 Vö. RÁNKI GY. (szerk.) 1986.