Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

sülésről: „Ha Szabadka szerb marad, Kolozsvár román és Pozsony csehszlovák impérium alá kerül, úgy Budapest után a harmadik legnagyobb városa lesz az országnak Miskolc (...) Miskolc azonban még nagyobb kulturális fejlődésre hivatott. Ha Temesvár román, vagy szerb fennhatóság alá kerül, úgy a Temesvárra tervezett műegyetem legkomolyabb reflektánsának Miskolc tekinthető..."

26 Ezekben a hetekben sorra települtek Miskolcra a cseh megszállás elől áthelyezett polgári és katonai intézmények: a zsolnai rendőrkapitányság, a földművelésügyi minisztérium zsolnai kirendeltsége, az eperjesi 39. nehéz tüzérezred pótütege, a kassai katonai parancsnokság, a kassai hadosztálybíróság, a kassai autóosztály, a lőcsei 15-ös vadászok, az eperjesi Jogakadémia. Az, hogy a selmeci akadémia után az eperjesi Jogakadémia is Miskolcra települt, a város „készen kapott" két nagy múltú iskolát. Miskolcnak régi vágya volt, hogy felsőoktatási intézményei legyenek, és most ez valósággá vált. Az eperjesi Jogakadémiát ideiglenesen a Rudolf laktanyában helyezték el és a diákok számára a Vay úti barakkokat jelölték ki. A Jogakadémia Miskolcra településével a szűkebb régiónak már két jogi felsőoktatási intézménye lett, a sárospataki Jogakadémiát is beleszámítva. Az eperjesi Jogakadémia Miskolcra településével azonnal felmerült az elképzelés, hogy a sárospataki akadémiát is a városba kellene telepíteni, és a két intézmény miskolci székhellyel egyesülne. Révész Kálmán református püspök ezzel a gondolattal kereste fel Szentpáli István polgármestert, s ő örömmel támogatta a törekvést. Sőt 1919 január közepén még a minisztérium is rábólintott a költözésre és az egyesülésre. Végül a sárospataki Jogakadémia elköltözését hiába támogatta a püspök, a minisztérium, Miskolc város, Dókus Gyula zempléni alispán, a költözés elmaradt, mivel az egyházkerületi ülés tagjai között megalakított SOL (Sárospatakot Oltalmazó Liga) leszavazta a kérdést.

27 Minden esetre az eperjesi Jogakadémia Miskolcra települt, és az intézmény 1919. március 17-étől már a beiratkozásokat is megtartotta. Miskolc régi vágya, „Nagy-Miskolc" ügye mindenesetre az események sodrában lendületesen haladt előre. 1919 januárjának ele26 Reggeli Hírlap, 1918. december 11. 27 Reggeli Hírlap, 1919. január 23.