Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

A miskolci Nemzeti Bizottság összetételéből adódóan korán megindult a pártharc a tömegek megnyerésére. 18 Ennek a küzde­lemnek a szociáldemokraták lettek a győztesei, hiszen a polgári radikálisoknak, a függetlenségieknek, a „Károlyi-vonalnak" nem volt komoly társadalmi bázisa Miskolcon. A baloldali térnyeréshez ezúttal is hozzájárult a polgárság távolságtartása, passzivitása. 19 A miskolci szociáldemokrata pártnak (és a Nemzeti Tanácsnak is) 1918 őszén a szervezett diósgyőri és a miskolci mimkásság volt a tényleges támasza. Bár a radikális párt akciót kezdett az iparosok és kereskedők megszervezésére - az ipartestület elnöke a radikális párt mellett foglalt állást, s felhívást adott ki, hogy a munkásság példáján okulva, az iparosoknak is tömörülni kell egy polgári pártba 20 -, de az iparosok inkább a szociáldemokrata párt felé ori­entálódtak. 21 A városi tisztviselőket egy párton kívüli érdekképvi­seleti szervezetbe kívánták tömöríteni. Erős bázisa a szociáldemokrata pártnak a vasgyár volt. Azzal, hogy a vasgyári tisztikar is belépett a pártba, az erőviszonyok a vasgyáron belül alapvetően megváltoztak. Már november elején lét­rehozták a munkástanácsot. 22 A tanács a tisztviselői karral egyet­értésben november közepén kérvényezte a pénzügyminiszternél és a miskolci Nemzeti Tanácsnál a gyár igazgatójának, Alender Henriknek a leváltását. A törekvés december közepén járt sikerrel, Alender Henrik lemondott és kormánybiztosi minőségben Ma­lasits Géza vette át a gyár irányítását. A gyári politikai viszonyok nem változtak azzal sem, hogy 1918 decemberében megalakult a kommimista párt miskolci csoportja, s a vasgyárban is létrehozták a kommunista pártot Pelyhe János vezetésével. A kommunisták is Vö. BORSÁNYI GY. 1988. 19 Jellemző példa, hogy az október végi, november eleji lelkesedés után, a miskol­ci Nemzeti Bizottság úgy tervezte: saját működésének jelentős részét - más vá­rosok mintájára - közadakozásból fogja finanszírozni. A széles körű adakozási kedv azonban hamar lelohadt, november közepén a bizottság keserűen állapí­totta meg, hogy a polgárság hozzájárulása a költségekhez minimális, akár Eper­jessel, akár Győrrel, akár Pozsonnyal vagy más városokkal vetjúk össze. Regge­li Hírlap, 1918. november 12. 20 Miskolci Napló, 1918. november 15. 21 Miskolci Napló, 1918. november 30. 22 Reggeli Hírlap, 1918. november 8.

Next

/
Thumbnails
Contents