Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Gálffy Imre polgármester, akit a nyilasok félreállítottak, és nem esküdött fel Szálasira, a város felszabadulása után azonnal szolgálatba lépett.

266 Mihajlov a MOKAN-vezetőket a rendfenntartás megszervezésével bízta meg. Teljes és maradéktalan együttműködést várt el a szovjet katonai hatóságokkal, kérte a fasiszta, nyilas elemek kézrekerítését.

267 A már szovjet megrendeléseket teljesítő Diósgyőri vasgyár megindítására Oszip István kapott megbízást. Gálffy polgármester felhívására a városban tartózkodó tisztviselők nagy része már december 4-én mrmkára jelentkezett a városházán.

268 A megyei és a városi adminisztrációba azok jöttek vissza, akik a Szálasi-rezsim alatt nem vállaltak tisztséget, nem menekültek el. Miskolc rendkívül nehéz helyzetben volt a harcok után. Bár a megszállás kisebb veszteségeket okozott, mint más városokban, utcai harcok sem voltak, de az elvonuló német csapatrészek súlyos károkat okoztak. A legkorábbi kárbecslések szerint a németek felrobbantották közúti, vasúti és városi hídjaink többségét. Az üzemek gépeit megrongálták, az értékesebbjeit elvitték. Magukkal vitték a miskolci kórházak felszerelésének jelentős részét és gyógyszerkészletét. Kifosztották a város élelmiszerraktárait, amit nem tudtak elvinni, azt emberi fogyasztásra alkalmatlanná tették.

269 Miskolcon a háború utáni hetek történetének sajátossága, hogy a szovjet katonai fennhatóság ellenőrzése alatt hatalmi képződményként működött a MOKAN szervezet. A tagok karszalaggal, igazolvánnyal rendelkeztek, ezzel bizonyítandó a jogos fegyverviselést. Szovjet járőrszolgálattal együtt ügyeltek a katonai rendeletek betartatására, a fosztogatások megakadályozására. Feladatuk volt az elrejtett fegyverek, robbanóanyagok felkutatása, a bujkáló nyilasok, németek felderítése, letartóztatása. A MOKAN vezetői azonban minden megalakuló hatalmi szervezetben, népi bizottságban, törvényhatósági bizottságban, a megyei, városi vezetésben benne voltak, tehát szerepük, befolyásuk messze túlnőtte a pusztán rendfenntartó feladatokat. Diósgyőrben BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1970. 30. p. 267 BERÁNNÉ NEMES É. 1979.166. p. 268 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1970. 29. p. 269 Szabad Magyarország, 1944. december 3.