Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

a háború utáni első napokban teljhatalommal rendelkezett a MOKAN. Nemcsak a rendfenntartást biztosította, hanem megszervezte a közigazgatást, az üzemek termelési kérdéseivel foglalkozott, engedélyt adott ki bányamegnyitásra, gyógyszertár üzemeltetésére, közmunkák szervezésére, élelmiszer-rekvirálásra. A MOKAN, amilyen hasznos tevékenységet folytatott a város szovjet megszállása előtti hetekben, hónapokban, olyan veszélyessé és károssá vált a front elvonulása után. Vezetőinek egy része azonnal proletárdiktatúrát akart, az 1919-es minta követését. A vezető Tóth Béla hírül adatta: „Mindenki a kiadott parancsnak halálbüntetés terhe alatt engedelmeskedni tartozik." Tóth Béla a MOKAN szolgálatra nem jelentkező tagjaival mint katonaszökevényekkel akart eljárni, s át kívánta adni őket a szovjet parancsnokságnak.

270 Az állami erőszakszervezetek, köztük a rendőrség megszervezése után a MOKAN mint fegyveres rendfenntartó szervezet fokozatosan veszített szerepéből. Tagjai a baloldali politikai szervezetekben, az új rendőrségben és hadseregben kaptak funkciókat.

271 Magyarország szakaszos felszabadítása, a mintegy fél évig tartó hadműveletek miatt a központi kormányzati szervek jóval később voltak képesek az egész országra kiható szervező, irányító munkát végezni, ezért hónapokon keresztül az élet megindításában a helyi, regionális irányításnak volt döntő szerepe, Erdeme van ebben a nemzeti, földosztó, üzemi bizottságoknak, melyek ebben az időben jól vagy rosszul, de felvállalták a közélet, a termelés megszervezését, a romok eltakarítását, az emberek elemi ellátását. A város vezetésének a háború utáni időkben a legfontosabb feladata volt a város életének normalizálása, az élelmiszer-ellátás megszervezése, a romok eltakaríttatása. A romeltakarításhoz, utak rendbetételéhez közmimkát rendeltek el, a teljes felnőtt korú népesség igénybevételével. Később lehetőség nyílt a közmunka pénzen való megváltására is. A közmunkák végzését a szovjet parancsnokság a front érdekeire való hivatkozással maradéktalanul megkövetelte a várostól, nemritkán az embereket az utcáról szed270 GAZSI J. 1966/1.14-21. p. 271 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 431.