Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
laktanyában felállított 471. számú büntetőszázadba gyűjtötték öszsze a tiszántúli mimkásmozgalmi vezetőket, közöttük a miskolci szociáldemokrata pártszervezet vezetőségi tagjait: Rónai Sándort, Csacsovszky Józsefet, Pléh Sándort, Kopácsi Józsefet. Miskolcon és környékén a háború idején sok hadiüzem működött, a termelés rendjét a katonai parancsnokok felügyelték, kiknek kiterjedt a figyelme a munkásság magatartásának, politikai állásfoglalásának szabályozására, befolyásolására. A hadiüzemekben dolgozóknak rendkívül lecsökkent a mozgástere, lényegében „röghöz kötötték" őket. Ezekben az üzemekben kötelező volt a katonai eskütétel. A fegyelmi ügyeket a hadiüzem személyzeti parancsnok hatáskörébe utalta, aki letartóztatást is eszközölhetett és hadbírósági eljárást indíthatott. A második világháború alatt a miskolci VII. hadtest területén több hullámban, 1939-1940-ben, 1941 tavaszán, majd 1942 tavaszán volt tömeges behívás. 1942-ben indultak a miskolciak a VII. hadtest kötelékében a keleti hadszíntéré. A VII. hadtest 1942 szeptember közepére - a II. magyar hadsereg részeként - vonult fel a Don kanyarnál közvetlenül német csapatok alárendeltségében. 1942-1943 fordulóján, január 12-én a szovjet hadsereg offenzívája során a II. hadsereggel együtt a miskolci VII. hadtest is felmorzsolódott a többszörös túlerő hatására, mintegy 4000 főre tették a VII. hadtest veszteségeit. A hadtest életben maradt katonáit 1943 májusában ünnepélyesen fogadták a Népkertben. 246 Háborúellenes mozgalmak már 1942-ben jelentkeztek térségünkben. 1942. március 15-én 3-400 résztvevővel felvonulás volt a Diósgyőr és Miskolc közötti útszakaszon az azonnali béke követelésével. 247 1943-ban fordulat történt a háború menetében, a németek fokozatosan adták fel a Szovjetunióban elfoglalt területeket. A hadiállapottal kapcsolatos rendkívüli intézkedések korlátozták az ellenzék mozgásterét és szervezeteik működését. A baloldali vezetők rendőri zaklatása, internálása, frontra küldésük megbénította a szociáldemokrata mozgalmat. A háború első éveiben azonban nemcsak a szociáldemokraták, de más politikai pártok, mozgal246 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1943. május 25. 247 BERÁNNÉ NEMES É. 1969/3. 118-134. p.