Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

és végül - a korábban már említett - Ballá Kálmán 1904-1907 között.

459 Ballá Kálmán munkásságáról őrzött kevés számú dokumentumok egyike az a jegyzőkönyv, amely a színi kerület választmányának ülésén készült 1905-ben. Az ülésen részt vett Rácz György miskolci elnök, Festetich Andor, a „vidéki színészet országos felügyelője", valamint Ungvár, Losonc és Eger város képviselői. Kinyilvánították, hogy a színi kerületet közös elhatározással 1902-ben hozták létre az 1903. április 1.-1906. április 1-jéig terjedő időszakra. Most a megállapodást két évre meghosszabbítják úgy, hogy két évre felosztják a színtársulat hol és meddig „állomásozik". Minden év november 1jétől április végéig Miskolcon tartózkodott a társulat, a közbelső időben egy-két hónapos játékidővel pedig a további három városban. A beosztás után a fő kérdés az volt, hogy szavazzanak-e bizalmat a jelenlegi igazgatónak, vagy új pályázatot írjanak ki. A határozat szerint „miután nincs kilátás a pályázat hirdetés folytáni kedvezőbb eredményére, a miskolczi színi kerület színigazgatójává további egy évre pályázat hirdetés mellőzésével szerződteti a jelenlegi Ballá Kálmán színigazgatót."

460 Ballá Kálmán ezt követően maradt még egy évig, s aztán a miskolci színészet történetében új korszak kezdődött, amely Palágyi Lajossal indult, s a Sebestyén fivérekkel kiteljesedett. Palágyi Lajos 1907-1920 között, Sebestyén Mihály 1926-1939 között, tehát 13-13 éven keresztül volt igazgató Miskolcon 461 Hasonlítottak abban is, hogy mindkettőjük pályázata „jó" időben indult, de „rossz" időben záródott. Palágyi megélhette azt a szabadságot, amit Miskolcnak a megyétől való elszakadása jelentett, s a „színházi részvénytársaság"-nál jobb volt a város felügyelete alá való tartozás. Érezhette a háború előtti békés hangulatot, de megtapasztalhatta a háború alatti éveket, majd meghurcolták a Tanácsköztársaság bukása után. „A kommün alatt tanúsított magatartása" kiegészült a Trianon utáni magatartással, de ezt már nem igazgatóként és nem is Miskolcon élte meg. Vele szemben az 1893-as budapesti születésű Sebestyén Mihály 1918-ban került Marosvásárhelyre, ahol megalapította az első állandó színházat. Később - de még Trianon előtt - megszervezte a Máramarossziget-Nagybánya-Brassó településeket összefogó színi kerületet. A háborús évek tehertételét, súlyát így nem érezte, de a há-