Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

ború után kitiltották Erdélyből. A Tanácsköztársaság idején a Magyar Színház tagja volt, „politikai minősítést" nem kapott. Amikor Miskolcra került, a magyar gazdasági konszolidáció időszakát élvezhette, s azt, hogy Miskolc Felsőmagyarország fővárosa kívánt lenni, amihez felkészült és jó színházra volt szükség. A zsidótörvények koncessziója megvonását eredményezték. „Még a legnagyobb sikerek idején is bizalmatlan a színi bizottság a színházi vállalkozással szemben, s a szerződést mindig csak akkor hosszabbítja meg, ha Sebestyén Géza a sikeres fővárosi igazgató erkölcsi, s főleg anyagi felelősséget vállal öccséért." A „MOZGÓKÉPEK", „MOZGÓSZÍNHÁZAK", „MOZIK", A FILMVETÍTÉS TÖRTÉNETE A fonográf (hangrögzítő és visszajátszó gép), a kinematográf (mozgófénykép, film) és a kinematofon (hangos film) fogalmakkal a XIX. század végén kezdtek megbarátkozni a miskolciak. 1890-ben látliatták Miskolcon először a fonográfot. Lévay József főjegyző megjegyezte, ő „ezt nagyobb és tüneményesebb csodának tartja, mint a telegráphot" .

462 A budapesti Uránia Tudományos Színház jóvoltából egy szűk évtizeden belül látható volt a második csoda, a mozgókép. A „Küzdelem az Északi pólusért" című előadás Nansen északisarki útját elevenítette fel.

463 A Vándor Mozgószínháznak a Búza tér adott helyet, hiszen nemcsak a kép jelentett látványt, hanem a technika is, amellyel a képet láthatóvá tették. Lifka József vándorszínházát mindössze néhányszor említik, így rövid élete ellenére is a filmjátszás előfutára volt csupán Miskolcon.

464 A kezdetben szezonális, alkalomhoz kötött mozi, vagy mozgó állandó működési helyszínt és feltételeket kívánt. A megvalósításban részt vállalt a Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesület is. Egy 1900-ban történt levélváltásból megtudjuk, hogy a budapesti Uránia vidéki előadásait Miskolcon szeretné megkezdem, illetve egy országos hálózat első láncszeme Miskolc lenne. Az Uránia-cég 7 esti előadást és 2 iskolai előadást vállalt 1500 forintért. Az előadások programjába beleszólhatott, arra javaslatot tehetett a Közművelődési 462 Miskolczi Napló, 1890. július 4. 463 Szabadság, 1899. április 29. 464 KÁRPÁTI B. Észak-Magyarország, 1987. november 13.