Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Laksűrűség

3

) foglalkozási csoportok szerint Miskolcon (1869) Foglalkozási csoport Ismeretlen

1, -1,9 2,0-3,9 4,0-5,9 6,0-9,9 10,0 felett Összesen Átlagos sűrűség Foglalkozási csoport fő/szoba iparos 0,4 12,0 48,3 26,8 12,0 0,4 100,0 3,16 kereskedő 1,5 21,5' 47,8 21,2 7,4 0,6 100,0 2,61 egyéb fog. 7,7 13,0^ 46,2 18,5 4,6 3,1 100,0 2,57 ismeretlen 0,5 18,8 47,4 23,9 8,8 0,5 100,0 0,03 összesen 0,7 17,2 47,7 24,4 9,5 0,5 100,0 3,22N 29 731 2 024 1 034 403 23 4 244 a) Fő/szoba. A mérésnél az albérlőket is figyelembe vettük. b) a lakásban nem írtak össze szobát. c) két vendéglő és egy kocsma a nagy számú szobából következően valószínűleg szállóhelyet is kínál. d) egy lakás egyben mérnöki iroda is. e) a lakószoba nélküli népességet is figyelembe véve Forrás: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/d. 22. doboz. sz. n. Miskolc lakásainak valamivel több, mint 11 százalékában talált albérlőt az 1869. évi népszámlálás, a háztartások negyedrésze pedig cselédet is tartott. Cselédtartás tekintetében kiugró a kereskedő háztartások értéke (56 százalék), őket követik az iparosok és az „egyebek" (35-37 százalék), míg a lakosság többségét jelentő, feltehetőleg nagyrészt átlagos vagy annál rosszabb körülmények között élő népesség cselédet tartóinak aránya csak 15 százalék körül mozgott. Fordított a helyzet az albérlők esetében. Bár 17 kereskedő háztartás mellett is összeírtak albérlőt, utóbbiak többsége azonban mégis az iparosok és az „ismeretlenek" lakásaiban él (2. táblázat). Azt, hogy kik az albérlők, nem tudjuk, a háztartások nagyság szerinti megoszlásából (1. ábra) azonban arra gyanakodhatunk, hogy a XX. századi nagyvárosi környezetben tömegesen megjelenő egyedül élő albérlő (Faragó 1992) az 1869. körüli Miskolcra még nem jellemző. Többségük 2-3 fős, vagy annál nagyobb csoportokban él, az egyedül élő albérlők aránya a negyedrészt sem éri el, minden valószínűség szerint többségük valószínűleg családot képez. Vagyis azt mondhatjuk, hogy Miskolc lakásállománya a XIX. század folyamán egyszerű házakkal, kis lakásokkal és zsúfoltan lakott szobákkal jellemezhető. Az első világháborúig az I. József által elrendelt első népszámlálás időszakához képest (1785) eltelt 130 év alatt mindössze annyi változás zajlott le, hogy csaknem megkétszerező-