Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

dött a házak száma és épült kb. 200 emeletes ház (többségükben minden valószínűség szerint a XIX-XX. század fordulóján), a lakások mérete és komfortossága azonban az 1910-es évekig összességében nem változott lényegesen. Noha az 1869. évi 1,37-es lakás/ház arány átmenetileg némi növekedést mutat a XVIII. századhoz képest, az 1910. évi adatok ismét visszatérnek az 1786. körüli szintre. Ezt nyilván az magyarázza, hogy Miskolc XIX. század utolsó harmadában bekövetkezett jelentős népességnövekedése számára igen kevés bérház épült, az új lakók többsége csak egyéni családi házak építésével jutott saját lakáshoz. A város közművei - melyek közül demográfiai szemszögből nézve a víz- és csatornarendszer az igazán fontos - szintén későn indulnak fejlődésnek. A városi vízmű, noha terve már 1884-ben felvetődött, csak 1913. elején kezdi meg működését és a házak bekötése csak az évtized végére fejeződik be.

3 Vagyis több tízezres lakosságszáma ellenére Miskolc igazában csak a XX. század elején kezd el kilábalni a kisvárosi létből és a lakosság többsége számára még ekkor sem nyújt igazán urbánus viszonyokat abban az értelemben, ahogy ma egy városi lakást és lakókörnyezetet elképzelünk. A vízvezeték rendszer kiépítése természetes módon együtt járt a csatornarendszer és a szennyvíztisztítás létrehozásával, bár utóbbival még az 1920-as években is voltak problémák.

4 Összességében azonban csökkent a fertőzésveszély, javult az ivóvíz minősége. Kétséges viszont, hogy a személyi higiéné területén ugyanilyen gyors volt-e az áttörés. 1908-ban a fürdőszobás lakások aránya Miskolcon alig valamivel több, mint 1 százalék és arányuk 1949-ben is csak kevéssel haladja meg a 10 százalékot.

5 Diósgyőrött és a falvakban a helyzet még rosszabb volt - az első világháború előtt Diósgyőrött újonnan épített vasgyári munkáslakásokhoz sem építettek fürdőszobákat

6 vagyis a tisztálkodás lehetőségei az egész általunk vizsgált időszakban meglehetősen mostohák maradtak. Ha a fenti mutatók Diósgyőrre illetve a környező falvakra vonatkozó értékeit tekintjük át, akkor azt tapasztaljuk, hogy ugyanezek a tendenciák figyelhetők meg bennük, de egyre csökkenő mértékben. A legközelebb Diósgyőr mutatói állnak Miskolchoz, ami azért is fi1 SERESNÉ SZEGŐFI A. 1981.185. p. * SERESNÉ SZEGŐFI A. 1981.189. p. 5 Népszámlálás 1949. 5.160. 6 OLAJOS Cs. 1998. 49. p.