Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

leginkább Eperjesen vagy Kézsmárkon végezte, gyermekeit is ide küldte, ha másért nem, német nyelvet tanulni. 1884-ben az egyház kénytelen volt megszüntetni miskolci gimnáziumát

75

, mert nem bírta viselni költségeit, amikor kiemelkedően vagyonos evangélikus családok éltek a városban, köztük a gőzmalom első vezérigazgatója, Radvány István, aki mint egyházi felügyelő maga kezdeményezte az iskola megszüntetését,

76 vagyonos kereskedők, ügyvédek és egy bőrgyáros, Markó Pál is. Jóny Tivadar ügyvéd is inkább a kézsmárki líceumra hagyta vagyonát, köztük több ősnyomtatványt is tartalmazó könyvtárát.

77 (Igaz, hogy a duplumpéldányokkal az egyház miskolci gimnáziumát ajándékozta meg). A reformátusok viszont adományaikkal évről évre támogatták gimnáziumukat, nagy értékű alapítványokat tettek fennmaradása érdekében, gyarapították könyvtárát. Szabó Gyula és Csáthy Szabó István gyógyszerészek látták el az iskolát vegyszerekkel, ez utóbbi értékes könyvadományokkal is. De hozzájárultak a könyvtár gyarapításához pesti és miskolci könyvkereskedők, mint Ferenczi Bernát is. (Ebből az alapból fejlődött ki a mai Miskolc tudományos könyvtára, a Lévay József Könyvtár). A város vezetésében a reformátusok elsősorban a politikai életben voltak hangadók. Temetkezési helyük vagyonuk és társadalmi állásuk jelképe. Ez a szimbólum az evangélikusoknál a legfeltűnőbb. Temetőik főútvonallal elkülönített parcelláiban egymás mellett nyugszanak, sírboltjaik építészetileg is kifejezik tekintélyüket, rangjukat és vagyonukat. A zsidó vallási szokások kevésbé engedték a gazdasági vagy a társadalmi rang külsőségekben történő megnyilvánulásait, de az avasi zsidó temetőben is lehet találni az átlagostól nagyobb, díszesebb sírköveket, de kriptaszerű, emlékműszámba menő építményt csak egyetlen esetben. A vagyonos Pollák borkereskedő család építtette, valószínűleg gazdasági hatalmának jelképeként. Az asszimiláció foka inkább a héber és a magyar nyelvű feliratok arányában, a gazdasági és a társadalmi helyzet a sírkövek anyagában és megformálásában mutatkozott meg. (A kriptát építtető Pollák családnál már egyáltalán nincs héber felirat.) Ev. Orsz. Lvtár, Bp., Tiszai Egyházkerület Levéltára, Hegyaljai Egyház-megye iratai 8. cs. XLIII. csop. A miskolci gimnázium iratai. 15. GYÖRGY A. 1886. Radvány István egyházi felügyelő folyamodványa a gimnázium beszüntetésére. György Aladár, Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Bp., 1886.